Ájulásig kell dolgozni a különleges egységnél

Nehéz embert igazolni a honvédség díszegységébe a seregen belülről, az általános létszámhiány miatt az egyéb alakulatok ragaszkodnak a katonáikhoz.

Létszámhiányos a honvédség díszegysége, amelyet több okból is nehéz feltölteni. Az alakulatban, amelyhez a díszszázad, a korona- és a palotaőrség is tartozik, úgy is vannak üres helyek, hogy a felvetteknek pluszjuttatás jár, az úgynevezett díszelgési pótlék.  A beosztásából adódó fokozott igénybevételért a koronaőrök a honvédelmi illetményalap 150 százalékára, a palotaőrök a 100 százalékára, a díszzászlóalj katonái a 75 százalékára jogosultak – pluszban.

Nem vállalja, nem engedik

Díszőrt állítani azért sem mindig könnyű, mert a díszelgéssel járó kemény szolgálat, a napi többórás kiképzés nem feltétlenül vonzó. Nem feltétlenül vállalja a feladatot minden katona, illetve hadseregbe jelentkező személy, még ha alkalmasnak is találnák rá.



További nehézség, hogy a honvédség egésze létszámhiányos. Hende Csaba miniszter tavaly ősszel azt mondta, mivel a költségvetés helyzete nem engedte megfelelő számú hivatásos és szerződéses katona foglalkoztatását, ötezer fő hiányzik a honvédségtől. Eközben a díszőrök tisztjei a honvédségen belül is toborzást folytatnak. Más egységeknél is igyekeznek díszőrnek alkalmas katonákat találni, az általános létszámhiány miatt azonban az alakulatok nem szívesen engedik el az embereiket. A remények szerint azonban a fizetésemelések majd lehetővé teszik a díszegység teljes feltöltését.

Az alakulat a hadkiegészítőktől is várja már az utánpótlást, valamint tavaly a díszegység toborzónapot napot is tartott. A Budapest Helyőrség Dandár színes programokkal – köztük a díszelgők bemutatójával, valamint katona-zenekari előadással – várta az érdeklődőket a Budaörsi úton lévő bázisukra, a Petőfi Sándor laktanyába. A tiszti állomány pótlására, kiegészítésére a felsőfokú katonai képzést végző fiatalok körében is keresik a lehetséges jelölteket.

Jó fül is kell hozzá

Azért is nehéz valakit” leigazolni” díszőrnek, mert először is alkalmasnak kell lennie a feladatra, a feltételek pedig több szempontból szigorúbbak, mint más alakulatoknál. A díszszázadba, illetve a díszegységbe megfelelő állóképességű, legalább 180 centiméter magas, 18 éven felüli férfiak jelentkezését várják, akik megfelelnek a kemény fizikai, pszichikai és egészségügyi követelményeknek.

Az előírt magasság persze fontos, de talán ennél is lényegesebb szempont a kiállás, az arányos testalkat. Korábbi nyilatkozatok, személyes beszámolók alapján előfordulhatott, hogy valaki pár centivel elmaradt 180 centitől, ha egyébként előnyős megjelenésűnek, arányos testalkatúnak találták a válogatáson. Arra is figyelni kell, hogy a díszőrök között ne legyen túl nagy magasságbeli különbség, vagyis lehet, hogy túl nagyra nőtt jelentkezők is kihullanak a rostán. Ha valakinek látható helyen van tetoválása, szintén aggódhat a felvételin. Sőt, a teszten azt is vizsgálják, hogy a jelentkezőnek arányos-e az arca, fejméretéhez képest nincs-e túl nagy füle, orra.

Díszőrök Horvay János Kossuth Lajos-emlékművének ünnepélyes újraavatásán az Országház előtti Kossuth Lajos téren 2015. március 3-án. (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)



Ha elsötétül a világ

Korábban az egység egyik volt vezetője arról beszélt, hogy a díszzászlóaljba kerülőknek a testnevelési felmérésen a külföldi hadszínterekre jelentkezőknél is jobb eredményt kell produkálniuk. A maximális állóképesség mellett a monotóniatűrés is alapkövetelmény, mert alkalmanként akár több órát is állniuk kell fegyverben, mozdulatlanul a tűző napon vagy a legnagyobb hidegben.

Bár a követelmények nagyon szigorúak, az extrém terhelés miatt, ritkán, de még a felvettekkel is megtörténhet, hogy rosszul lesznek, miközben őrt állnak, díszelegnek. Ilyenkor az ájulás szélére került katonának szabályosan ki kell lépnie az alakzatból, hogy átadja helyét a várakozó tartaléknak.

Ipari iskolát végzett fővárosi fiatalok

A hirado.hu információi szerint a díszőrök között többségében budapesti, szakmunkásképzőt vagy szakközépiskolát végzett fiatalok vannak, de főiskolai végzettségű honvéd is akad a legénységben. Az alakulatba igyekeznek vidékről is toborozni, úgyhogy a fővároson kívülről érkezők aránya is jelentős.

A különösen megterhelő szolgálatot követelő díszegység tagjai általában húszas, harmincas éveikben járnak. Az egység tagjai jellemzően öt-tíz évig díszelegnek, aztán a rendkívüli igénybevétellel járó szolgálatból más beosztásba kerülnek.

Nem csak parádézni tudnak

Mint ahogy a díszegységet is magába foglaló budapesti helyőrség dandár parancsnoka, Kun Szabó István tavaly, a toborzónapjukon elmondta, a honvédség valamennyi katonájához hasonlóan a díszelgők is részt vesznek egy alapkiképzésen, és szolgálatuk ideje alatt is rendszeresek a kiképzések. A díszegység egyik korábbi vezetője pedig arról beszélt, az alakulat katonáinak a napi kétórás testedzés mellett három-négy órás díszelgő kiképzésen kell részt venniük.

A gyakorlatozás nem csak fizikai és mentális kihívás, de az ügyességet is próbára teszi, illetve fejleszti, miután mozdulatsoraik néha már akrobatikusnak mondható elemeket is tatalmaznak. A különlegesen látványos bemutatók közé tartozik, amikor a díszőrök a szuronyos puskáikat a levegőbe felhajítva dobják át egymásnak.



Nem csak parádézni tudnak azonban a különleges egység tagjai. A rendezvényeken adott díszőrség, illetve a kirendelések és kiképzések mellett, állandó készültségben kell állniuk a rendkívüli helyzetekben szükséges feladatok ellátására is. Így volt ez 2013 nyarán is, amikor a Budapest Helyőrség Dandár díszegységének tagjai is segítették az árvízi védekezést.

Kapcsolódó tartalom