Ebben a budapesti kínálat londoni vonásokat mutat

Az építőipar válságának utóhatásai és a magánlakások turisztikai bérbeadását szervező nemzetközi oldal megjelenése is felfelé hajtja az árakat a magyarországi bérlakáspiacon.

Augusztus mindig kritikus időszak az albérletpiacon. Közeledik a szeptember, tanulmányai miatt a nyári szünet után sok vidéki diák, hallgató tér vissza, illetve költözik Budapestre, valamint a nagyobb egyetemi városokba. Ilyenkor a statisztikák szerint más időszakokhoz képest 20 százalékkal növekszik a kereslet a kiadó lakások iránt. Ez a bérleti díjakat is felfelé hajtja.

Van, ahol harmadával nőttek az árak

Idén a korábbiaknál is nagyobb díjemelkedést tapasztaltak a bérlakáspiacon. Az ingatlan.com számításai szerint idén a fővárosban a 40-59 négyzetméteres kategóriában az átlagos havi bérleti díj 140 ezer forint, szemben a tavaly szeptemberi 126 ezer forinttal, tehát 11 százalékos a növekedés. Budapesten és a nagyobb egyetemi városokban, mint például Debrecenben, Szegeden, Pécsett átlagban 4-33 százalékkal nőttek tavalyhoz képest a lakások bérleti díjai.

Csanádi Tibor, az alberlet.hu közvetítő oldal ingatlanreferense az M1 televízió Summa című műsorában azt mondta, tapasztalataik szerint az emelkedés két éve tart, akkor észlelték, hogy az árak nem csak a szokásos enyhe mértékben változtak, hanem ugrásszerűen.

A szakember szerint Budapest a bérlakáspiac szempontjából az európai nagyvárosokra kezd hasonlítani, Londonra jellemző vonásokat mutat. A belvárosban nagyon magasra szöknek fel a díjak, a bérlők inkább a külvárosokban tudnak maguknak pénztárcakímélő áron lakást kivenni.

A Gazdagréti lakótelep Budapesten. (MTI-fotó: Mohai Balázs)



Túl kevés lakás épül

A dráguló bérleti díjak egyik oka, hogy a válság óta – amely az építőipart sem kímélte – alig épültek lakások Magyarországon. A kereslet tehát valóban jócskán meghaladja a kínálatot. Balogh László, az ingatlan.com oldalt tulajdonló Arkon Zrt. gazdasági szakértője szerint a piac szemszögéből évente 30-40 ezer új ingatlan építése lenne kívánatos, azonban 2011-től ennek csak a töredéke, 4-6 ezer készül el.

A tendencia mindenesetre megfordulni látszik, amit alátámaszt az új lakásépítésére kiadott engedélyek statisztikája, illetve a megépült új lakások száma is – tette hozzá Balogh László. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az idei első félévben az előző év azonos időszakához képest a kiadott lakásépítési engedélyek száma 39 százalékkal nőtt, szám szerint 5581 engedélyt adtak ki.

Ha ilyen marad az ütem, akkor év végére mintegy 9500 új lakás épül az ágazati várakozások szerint. Ez 12 százalékos növekedést vetít előre az előző évhez képest.

Az új típusú lakáskiadás is felhajtja az árakat

Nagymértékű albérlet árcsökkenésre azonban valószínűleg egyhamar nem érdemes számítani, hiszen a drágulásban nagy szerepe van a rövid távú lakáskiadásnak, ami egyre nagyobb teret hódít magának Magyarországon. Ez elsősorban turisztikai célú kiadást fed, és már-már kiszorítja a hosszú távú bérbeadási lehetőségeket a piacról – mondta a szakember.

Az Airbnb-típusú szolgáltatók megjelenése a kiadóknak jó lehetőség, azoknak pedig, akik hosszú távon keresnek albérletet, kedvezőtlen folyamat ez, mert a meglévő piaci kínálatból jelentős és értékes szeletet csíp ki a rövid távú lakáskiadási szegmens. Például azokért az ingatlanokért, amelyeket a hosszú távon gondolkodó bérlők korábban megtaláltak volna 100 ezer forintért, most lehet, hogy 130 vagy 140 ezer forintot kell fizetniük – emelte ki Balogh László.



A magánszállást közvetítő oldalakon a belső budapesti kerületekben a legtöbb lakást 15 ezer és 32 ezer forintért kínálják egy éjszakára. 25 ezer forintos átlagárral számolva egy turisztikai céllal kiadott lakás tehát már hatéjszakás foglaltsággal nagyobb bevételt termel, mint egy átlagos, 140 ezer forintos bérleti díj.

A pörgő hazai turizmus miatt ráadásul egyre népszerűbbé válik a turisztikai célú lakáskiadás. Ezt jól jelzi, hogy az Airbnb felületein jelenleg 7 ezer fővárosi lakás szerepel, míg tavaly decemberben még csak 1500 volt. Ez alig fél év alatt több mint négyszeres bővülés.

A jelenség világméretű. Több európai és amerikai városban is szabályozták már az Airbnb működését. Az amszterdami önkormányzat például elrendelte, hogy egy lakást maximum évi hatvan napra, egyszerre legfeljebb négy vendégnek lehet kiadni, és a vendégéjszakák után idegenforgalmi adót kell fizetni. San Franciscóban csak a tulajdonos adhatja ki az ingatlanját, évente maximum kilencven napra. New Yorkban harminc napnál rövidebb időre nem lehet bérbe adni ingatlant. Berlinben még tovább mentek el: az Airbnb mellett az albérleti tarifákat is szabályozták, olyképpen, hogy egy lakást sem lehet drágábban kiadni az adott körzetben átlagos bérleti díj 110 százalékánál.