Remények szerint gyorsulni fog a vasúti árufuvarozás

Tavaly 13 százalékkal növekedett a tehervonatok menetideje. A Rail Cargo Hungaria vezérigazgatója abban bízik, ha befejeződnek a mostani nagyberuházások, a vasúti árufuvarozás is gyorsulni fog.

Vasutas sztrájk, indokolatlanul magas jutalmak, feneketlen zsákba ömlő állami támogatások, folyamatos elnökváltások, növekvő adósság, szárnyvonalak megszüntetése, jegyáremelés. A MÁV neve évekkel ezelőtt egyet jelentett a zűrös ügyekkel. Amióta Dávid Ilona személyében új elnöke van, ilyen ügyekről nem hallani, az ellenkezőjéről viszont igen: folyamatosan csökken az adósságállomány, a szakszervezetekkel jó az együttműködés, emelkedtek a bérek és saját járműgyártásba kezdett a cég. A nehéz örökség azonban még sokáig kísért, mert hiába a folyamatos felújítás, a késéseket megszüntetni, a régi szerelvényeket lecserélni egy ideig még nem sikerülhet teljesen. Dávid Ilonát újabb három évre erősítették meg pozíciójában, így ő lesz az egyik leghosszabb ideig hivatalban lévő elnök-vezérigazgató.

Illusztráció. MTI-fotó: Máthé Zoltán



Dávid Ilona a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában elmondta: a felhalmozott adósság miatt 2010 előtt a MÁV-nak egyáltalán nem volt lehetősége beruházásokra, csak a legszükségesebb karbantartásokat tudták elvégezni, így a magyarországi vasúthálózat a nyugat-európaihoz képest 20-25 éves lemaradásba került. De már az előző uniós ciklusban is jelentős beruházások történtek, a 2014-20-asban pedig ezermilliárd forintot költhet a vasúttársaság felújításra, emellett saját forrásból, éves szinten harmincmilliárd forintot fordít karbantartásokra és beruházásra.
Kossuth Rádió, Vasárnapi újság

Az elnök-vezérigazgató nagy előrelépésnek nevezte azt is, hogy az elmúlt években létrejött az állammal a pályaműködtetési szerződés, valamint a személyszállítási közszolgáltatási szerződés, amely rögzítette, milyen közszolgáltatással kapcsolatos feladatokat kell ellátnia a MÁV-nak, s ezeket milyen mértékben finanszírozza az állam. A társaság harmadik bevételi forrását a saját bevételei – a pályahasználati díjak és a jegybevételek – jelentik.



Kovács Imre, a Rail Cargo Hungaria vezérigazgatója arról beszélt a műsorban, hogy 20-25 évvel ezelőtt 100 millió tonna áru fuvarozását bonyolította a vasúti infrastruktúra, jelenleg 45 millió tonna szállításával is nehezen küzdenek meg. A kapacitás tehát meglenne, kérdés azonban, hogy milyen állapotban van. Az elmúlt években ugyan százmilliárdos vasúti infrastruktúra beruházás történt, ezek azonban jellemzően a személyszállítást érintő fejlesztések voltak. Az elmúlt 25 évben egyetlen fontos, az áruszállítást érintő beruházást végeztek el, a hodosi határátmenet megnyitását, magyarázta Kovács Imre.

Környezetvédelmi szempontból is fontos lenne a közúti árufuvarozás arányának csökkentése. Ezt is segítené a RoLa-forgalom, ami a komplett teherautó-szerelvények vasúton történő szállítását jelenti, amely azonban a közúti forgalom korlátozása és állami támogatás nélkül nem működik. Magyarországon az uniós csatlakozás előtt és még egy kis ideig utána is volt RoLa-forgalom, de az állami támogatás elmaradása miatt megszűnt. Sokszor felvetődik ennek újbóli beindítása, most éppen Ukrajna jelezte igényét, hogy Záhonytól Ausztria irányába induljon be a RoLa-forgalom.

A Rail Cargo Hungaria vezérigazgatója azt mondta, jelenleg még nem érzékelhető előrelépés a vasúti árufuvarozásban, tavaly is 13 százalékkal növekedett a tehervonatok menetideje a vasúti infrastruktúra állapota miatt. Kovács Imre abban bízik, ha befejeződnek a mostani nagyberuházások, állomás felújítások, gyorsulni fog a vasúti árufuvarozás is.