Rekordalacsony vízállások után extrém magas árvizek - ez áll a háttérben

A klímaváltozás eredményeképpen folyóinkon egyre sűrűbben alakul ki rekordalacsony vízállás, tavasszal pedig egyre gyakoribbak és magasabbak az árvizek.

A folyók extrém vízállásaiért a klímaváltozás, vagyis az azt okozó emberek, mi vagyunk a felelősek. A Tisza medre folyamatosan mélyül, ezért a nyári időszakban egyre sűrűbben alakul ki rekordalacsony vízállás, miközben tavasszal egyre gyakoribbak és magasabbak az árvizek.

Dunabogdány, 2013. június 9. Homokzsákok Dunabogdány főutcáján 2013. június 9-én. MTI Fotó: Mihádák Zoltán



Az Országos Vízügyi Főigazgatóság Teret a folyóknak program keretében 2600 kilométer folyószakaszt vizsgált meg. Az egyéves kutatásából kiderült, a Dunán és a Tiszán is jellemző a meder süllyedése. A mederben lefolyó kis- és középvízszintek szintje süllyed, a nagyvizek levezetésére rendelkezésre álló hely azonban szűkül. Ennek oka a hordalék-kirakódás, és az is, hogy az állattartás visszaszorulásával a legelők helyett sűrű erdők, cserjések nőttek, amelyek szintén visszatartják a vizet, számolt be a kutatási eredményekről Láng István műszaki főigazgató-helyettes a Kossuth Rádió Oxigén című műsorában.
Kossuth Rádió, Oxigén

2012-2014 között több mint hatmilliárd forint aszálykárt kellett kifizetni, árvízvédelmi készültségre pedig tízmilliárd forintos nagyságrendben kellett költeni.



Az egyéves kutatás tapasztalatai alapján az Országos Vízügyi Főigazgatóság mintegy húsz beavatkozás-típust állapított meg: köztük töltéskihelyezést, az erdőkben legelőszerű fenntartással hidraulikai folyosó nyitását, segédmedrek és mellékágak nyitását.

Láng István beszélt arról is, hogy meg kell fontolni, melyik területen milyen termelési formát használunk, mennyire kárérzékeny a gazdaság az adott területen. A szakember pozitív tapasztalatként említette az Alföldön természetvédelmi területként üzemeltetett belvíztárolóknak köszönhetően nem keletkezett kár.

Szükség lenne vésztározók létesítésére is. Az árvízvédelmi és vízgazdálkodási problémák hetven százaléka a Tiszához kötődik, ezért a folyó mellé terveznek még tározókat. A szakember azt is hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságnak, az épített környezetnek, a természetvédelemnek a folyók helyigényéhez kellene igazodnia.

Láng István elmondta: főleg uniós támogatásból elkészültek a veszélyeztetettségi és kockázati térképek, s jelenleg a vízgazdálkodás új stratégiájának elkészítése folyik.