Világszerte pusztítja a méheket a globális felmelegedés és a vegyszerhasználat. Kína egyes területein már emberek végzik a növények beporzását. A szorgos rovarok eltűnése súlyos következményekkel járhat.
Míg Abony mellett szorgalmasan gyűjtik a nektárt a házi méhek, addig Kína egyes területeiről teljesen eltűntek. Ott már emberek végzik a növények beporzását. A rovarok eltűnése súlyos következményekkel járhat. A beporzók munkája nélkül világszerte sokkal kevesebb gyümölcs, zöldség teremne. A gyümölcsök termését globálisan 23, a zöldségekét 16 százalékkal vetné vissza.
Az M1 Kék bolygó című műsorának stábja ezért utánajárt, hogy Magyarországon mennyire vannak biztonságban a vad-, illetve a házi méhek. Sárospataki Miklós évtizedek óta foglalkozik a poszméhek kutatásával nemzetközi és hazai viszonylatban is. Kifejtette, Hollandiában, Svájcban és Magyarországon hasonló jellegű legelőterületek méhfaunáját mérték fel. Hazánkban 120 körüli fajszámot fogtak be, Svájcban ennek körülbelül a felét, Hollandiában pedig négy fajt. Ebből az egyik a háziméh volt, a másik három pedig a három leggyakoribb poszméhfaj.
Azonban nálunk is találhatóak intő jelek. Szavai szerint van egy kifejezetten déli elterjedésű faj, az úgynevezett Bombus haematodus, amelynek az elmúlt 20-30 évben láthatóan egyre északabbra tolódik ki az élőhelye. Mindez oda vezethet, hogy a fauna fajösszetétele bizonyos helyeken átalakulhat, eltűnhetnek korábban jelen lévő fajok, és megjelenhetnek újak.
A vegyszerek, az élőhelyek eltűnése és a globális felmelegedés világszerte veszélyes a méhekre. Ráadásul az intenzív mezőgazdasági termelés miatt a különféle kultúrnövények beporzását már nem tudják kizárólag vadméhek elvégezni, így a fajvédelem a háziméhekre is kiterjed.
Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke elmondta, a méh nemcsak virágport, mézet gyűjt magának, a méhésznek és a fogyasztónak, hanem munkájával megporzó tevékenységet is végez, ezáltal növekedni fog a mag olajtartalma és csírázóképessége.
Napraforgón nektárt gyűjtő méh egy müncheni mezőn 2015. július 21-én. (MTI/AP/Matthias Schrader)
A méhek áldásos tevékenységét 153 milliárd euró értékűre becsülte 2005-ben egy francia-német kutatócsoport.
A globális felmelegedés a hazai és külföldi méheket és méhészeket egyaránt kihívások elé állítja. A méhész szerint nagy melegben kiszárad a növény, nincsen nektárképződés, a méhek nem tudnak elegendő nektárt hordani, a kaptárban lévő munkájukat is másképp végzik, csomókban kiülnek a kaptár elé, nem dolgoznak.
Éppen ezért a méhész már szigetelt kaptárokkal dolgozik, hogy a méhek ne a hűtéssel, hanem munkával töltsék az idejüket.
Mészáros László szavai szerint Magyarországon stabil, megtartott méhcsaládszám van, jelenleg 870 ezer méhcsaláddal dolgozik 13 ezer magyar OME-tag, és egyesületen kívül is vannak még méhészek, tehát 1 millió és 1 millió 50 ezer közötti méhcsalád lehet hazánkban.
A nem megfelelő vegyszeres kezelés, a méheket támadó atkák vagy betegségek azonban sokat árthatnak egy stabil méhpopulációnak. Éppen ezért a mézvizsgálatok és a méhkutatások kiemelt fontosságúak.
A felmelegedés a méhek táplálékára is hatással vanA globális felmelegedés hatásai nemcsak a méheket, hanem táplálékforrásukat, a növények által termelt nektárt is érintik. A napraforgók nektártermelésén jól nyomon követhetőek a klimatikus hatások.
Zajácz Edit, a Méhészeti Intézet igazgatóhelyettese a műsorban kifejtette, az időjárási tényezők változása nagymértékben befolyásolhatja a növény nektártermelését, a cukortartalom változását és összességében azt, hogyan mézel egy-egy napraforgóhibrid. Az utóbbi években sokkal fontosabb az időjárás és a termőhely hatása a napraforgó mézelésére, mint maga a genetika.
Rácz Tímea az intézet tudományos segédmunkatársa hozzátette, a méheknek sokkal könnyebb dolga van akkor, ha magasabb cukorszázalékot tudnak mérni a hibridekben. Ha pedig könnyen termelnek mézet, akkor nagy valószínűséggel a beporzás is hatékonyabb lesz.
A méhek által begyűjtött nektár víztartalma 30-90 százalék között változik. A kaptárban dolgozók a szárnyukkal keltett légárammal párologtatják el a felesleges vizet. Egy hirtelen lezúduló csapadék nagyobb víztartalmat idézhet elő a nektárban, ezáltal a rovaroknak több munkával jár a párologtatás.
A növények nektártermelése, a beporzás vagy a méztermelés nagyon kényes rendszer, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen méhek vannak jelen benne. Zajácz Edit szavai szerint Magyarországon a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete az egyetlen elismert tenyésztő egyesület, csak pannon méh tenyésztésére jogosult.
A krajnai méh az európai méhek egyharmadát képviseli és a méhek egyik legérzékenyebb alfaja, emiatt populációjának egészsége környezetének állapotáról is árulkodik. Magyarországon, csaknem egymillió méhcsaláddal, stabilnak mondható a helyzete. A szakértők szerint még a jövő kérdése, hogy a fokozódó klimatikus hatásokkal hogyan tud megküzdeni a méhfaj.
Javuló jövedelmi viszonyokEgyre többen fogyasztanak mézet Magyarországon, ez a tudatos táplálkozás fejlődését és a javuló jövedelmi viszonyokat tükrözi. Ezt már az agrárgazdaságért felelős államtitkár mondta a XXVIII. jászberényi Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozó szombati megnyitóján.
Czerván György kiemelte: bár az országosan kiemelkedő mézhozam ötödik éve várat magára és idén is gyenge- közepes méhészévet tudhatnak a méhészek maguk mögött, a méhészeti ágazat továbbra sem veszített vonzerejéből. Hozzátette: a hazai méhállomány méhcsaládjainak száma meghaladja az egymilliót, ami európai szinten Görögország után a második legnagyobb méhsűrűséget jelenti, csaknem 20 ezer méhész foglalkozik ezzel a szakmával.
"Mézünk többségében a nyugatra fekvő országok fogyasztóinak asztalára kerül" - tette hozzá Czerván György. Ehhez kapcsolódóan az államtitkár szólt az ágazat eredményességét jelentősen befolyásoló magyar méhészeti nemzeti programról is.
Czerván György szólt arról, hogy 2016 augusztusától a méhészeti nemzeti program jogszabályi háttere megváltozik, a korábbi jogcímek mellett a termékfejlesztést és a piacra jutást segítő alprogramon is dolgozik az agrártárca.
