Orbán Viktor szerint a tét ma már Európa megmaradása

A magyarok döntöttek, nem akarnak törvénytelen bevándorlókat, és nem osztoznak az európai baloldal szellemi ámokfutásában - mondta szombaton a miniszterelnök, aki a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) zárónapján ismertette a témában rendezett nemzeti konzultáció eredményeit.



Az erdélyi szabadegyetem sportpályáján összegyűlt több ezres hallgatóság előtt Orbán Viktor rámutatott: a politikai jövőt nem lehet éleslátással, jó távcsővel kifürkészni, hiszen a jövő "nincsen kész", abból kell megfejteni a jövőt, amit már ismerünk és a múlt megértésének versenyében az győz, aki gyorsabban és bátrabban vonja le a tanulságokat.

Ma az újkori népvándorlás jelenségéből kell a tanulságokat megérteni - mondta, hozzátéve, hogy az észak-afrikai országok szétesésével megszűnt az a védvonal, amely megvédte Európát, felfogta az Afrika belseje felől érkező néptömegeket. "Az igazán komoly fenyegetés nem a háborús övezetekből érkezik, hanem Afrika mélységeiből" - mutatott rá Orbán Viktor, és arra figyelmeztetett, a jelenlegi népvándorlási hullám csak a kezdet.

Számunkra a tét ma már Európa, az európai polgár életmódja, az európai értékek és nemzetek megmaradása vagy eltűnése, illetve felismerhetetlenségig történő megváltozása - szögezte le Orbán Viktor. Kiemelte, most már nem csupán az a kérdés, mi magyarok milyen Európában szeretnénk élni, hanem az, lesz-e egyáltalán mindaz, amit mi Európának nevezünk. Azt szeretnénk, ha Európa az európaiaké maradna - jelentette ki. "De van valami, amit nemcsak szeretnénk, hanem akarunk, mert csak tőlünk függ: meg akarjuk őrizni a magyar Magyarországot" - hangsúlyozta.

Orbán Viktor szerint ezt azért kell ismételten leszögezni, mert vannak, akik erről másként gondolkodnak. Az európai baloldal a bevándorlásban nem veszélyforrást, hanem lehetőséget lát - jelentette ki. A baloldal úgy tekinti, hogy a bevándorlás eszkalálódása végletesen meggyengítheti, sőt felszámolhatja a nemzeti kereteket, ezzel pedig a baloldal történelmi távú célja is teljesül - vélte a miniszterelnök.

"Míg a magyar baloldal 2004-ben a külhoni magyarok ellen uszított, ma tárt karokkal ölelné keblére az illegális bevándorlókat. Ezek az emberek, ezek a politikusok egész egyszerűen nem szeretik a magyarokat" - állapította meg Orbán Viktor. Szerinte jó néhány brüsszeli pénzügyi és politikai erőközpont is abban érdekelt, hogy eltöröljék a nemzeti kereteket, felszámolják a nemzeti identitásokat.

Hozzátette: ha 2014-ben a baloldal alakított volna kormányt Magyarországon, akkor "egy-két év alatt nem ismernénk rá a hazánkra, olyanok lennénk, mint egy menekülttábor". Megjegyezte: korábban az EU valódi megoldásokat kínált valódi problémákra, de mára valami "elromlott", a valamikor pragmatikus Európa ideológiai rögeszmévé vált.

"Amit mi magyarok csinálunk, kétségkívül sikeres, de mivel nem illik bele Brüsszel ideológiai elképzeléseibe, vagyis nem gyengíti, hanem erősíti a magyar nemzeti és állami szuverenitást, onnan nézve mégis kárhoztatandó" - fogalmazott Orbán Viktor. Felidézte: 2008 után az első ország, amely mentőcsomagra szorult nem Görögország volt, hanem Magyarország. 2010 után mégis eljutott oda, hogy adóssága nem nőtt, hanem csökkent és soha nem kért kedvezményt vagy haladékot semmilyen adósságára.

Orbán Viktor úgy vélte: az illegális bevándorlás jelenségéből ma kiolvashatók a legfontosabb teendők. Szerinte a magyarok nem hagyhatják, hogy rajtuk is megismételjék a multikulturális modell kísérletét. Másfelől látniuk kell az összefüggést a EU-ba bevándorló tömegek és a terrorizmus térnyerése között, és azt is, hogy a törvénytelen bevándorlók hozzájárulnak a munkanélküliség növekedéséhez, és azt is rendőrségi statisztikák igazolják, hogy ott, ahol sok a bevándorló, csökken a polgárok biztonsága, növekszik a bűnözés.

Megállapította: a törvénytelen bevándorlás Magyarországot és Európát egyaránt fenyegeti, veszélyt jelent közös értékeire, kultúrájára és sokszínűségére is. Az ország "harapófogóba" került: délről érkeznek az újabb bevándorlók, és fennáll a veszélye, hogy nyugatról is visszaküldik az innen távozott bevándorlókat Magyarországra. Ezt azt a kettős nyomást az ország nem bírja ki - mutatott rá Orbán Viktor, aki szerint ezért volt szükség megkeresni a közösségi egyetértés pontjait a nemzeti konzultáció által.

A magyarok döntöttek, nem akarnak törvénytelen bevándorlókat 

A miniszterelnök elmondta: a nyolcmillió kérdőív közül több mint egymilliót küldtek vissza kitöltve, és az eredmények szerint 95 százalék azt mondta, a bevándorlás helyett inkább a magyar családok, gyermekek támogatására van szükség. A magyar emberek több mint kétharmada a saját élete szempontjából fontosnak tartja a terrorizmus térnyerésének kérdését. Háromnegyedük gondolja úgy, hogy az illegális bevándorlók veszélyeztetik a magyarok munkahelyeit és megélhetését. Négyötödük szerint Brüsszel politikája megbukott a bevándorlás és a terrorizmus kérdésében, ezért új megközelítésre, szigorúbb szabályozásra van szükség.

Ugyanekkora arányuk arra biztatja a kormányt, hogy Brüsszel megengedő politikájával szemben szigorúbb szabályokat hozzon - derült ki a kérdésekre adott válaszokból. A kormányfő szerint az eredmények azt jelentik, hogy Magyarország biztos és stabil ország, a magyarok pedig egységes és kiegyensúlyozott nemzet akarnak maradni az őket körülvevő bizonytalan világban.



Augusztus 31-éig megépül a kerítés 

Augusztus 31-éig megépül a kerítés Magyarország déli határán, az ettől eltérő időpontok érvénytelenek - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő. A miniszterelnök a beszédét követő fórumon kérdésre azt mondta, az eddigi tapasztalatok alapján egyhatodára, egyhetedére csökken azonnal az illegális határátlépők aránya az ilyen határzárak kialakításával. Hozzátette: nagyarányú javulást vár ettől a lépéstől.

A műszaki terveket a kormány jóváhagyta, a határidőket módosította, vegyes technikai megoldást választott. Óriási feliratok és nyilak lesznek a kerítésen, amelyek mutatják majd "minden érdeklődőnek", merre kell menni - mondta a miniszterelnök. Kitért arra is: észnél kell lenni, hogy a népvándorlás okozta valós problémát ne lehessen az európai unión belüli szabad mozgás és hasonló szabadságjogok ellenében felhasználni.



Román-magyar kapcsolatok

A román-magyar kapcsolatokról Orbán Viktor azt mondta: nem sok boldogítót tud mondani. Értékelése szerint ez nem volt mindig így, 2012-ig bizalmi alapon álló, gyakorlatias és eredményes együttműködés volt a két ország akkori kormányai között. Ez 2012-től megváltozott.

A miniszterelnök azt mondta: nem emlékszik arra, hogy vezető román politikusok annyiszor rúgtak volna Magyarországba, mint azóta. Hozzátette: Magyarország nem változtatott eddigi álláspontján, "nekünk minden népnek és választott vezetőjének meg kell adnunk a tiszteletet". Orbán Viktor ugyanakkor lát lehetőséget egy új kezdetre. Ha megnyílik a lehetőség, mi magyarok készek vagyunk felvenni a fonalat - fogalmazott a kormányfő.

Marosvásárhelyi orvosképzés

A miniszterelnök a marosvásárhelyi orvosképzéssel összefüggésben azt mondta: a ciklus négy évét nemzetpolitikai építkezésre szánja. A kajak-kenu sportból származó hasonlattal élve azt mondta, van rajt, utazósebesség és hajrá. Most az erőgyűjtés, az építkezés és az utazósebesség a feladatuk - mondta.

Orbán Viktor kifejtette: az ágazati politikákat Kárpát-medencei méretekben is meg kell valósítani, erre minden lehetőség megvan, azt az unió nem akadályozza, hanem segíti. Semmi akadálya annak, hogy Kolozsvárott szakiskolát nyissanak, és ahogy ez erejükből telik, minél több szakmunkásképző intézetet indítsanak mindenütt a Kárpát-medencében, ahol magyarok élnek, és ehhez nemcsak joguk, hanem igény is van. Ez vonatkozik az orvosképzésre is - mondta a miniszterelnök.

Az a kérdés, hogy az egységes Kárpát-medencei magyar egészségügyi ellátás szempontjából mit kell megvalósítani a nemzetpolitikából levezetve - tette hozzá. Marosvásárhely ebből a történetből nem maradhat ki - jelentette ki, hangsúlyozva: ennek feltételeit meg fogják teremteni, de ezt az érintetteknek is akarniuk kell.

A sportcsatorna erdélyi sugárzására vonatkozó felvetésre azt mondta: komoly kérdésnek tartja ezt az ügyet. Semjén Zsolt azonnal intézkedjen! - fordult a beszédét a helyszínen hallgató nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyetteshez. A magyarság jelképeinek használatára vonatkozó felvetésre kiemelte: a kitartás szó a kulcs.

Amíg a jelképeinket minden fenyegetés, tiltás, rosszallás ellenére minél többen használjuk, annál inkább a mi álláspontunk kerekedik felül - mondta. Hozzátette: reméli, a magyarországi és a külhoni magyarokban lesz annyi kitartás, hogy jelképeiket nem engedik leparancsolni a közélet színtereiről, különösen nem egy erősödő anyaországgal a hátuk mögött. Van erő, amely megvéd - jelentette ki.

A miniszterelnök a határátkelők kérdéséről szólva kifejtette: a nemzetpolitika célja, hogy elérjék a nyugat-európai határátkelőhely-átlagot Magyarország határai körül is. Hozzátéve: szlovák relációban egészen nagyszerű eredményeket fognak elérni a következő esztendőkben, de Románia irányában is vannak figyelemre méltó események. A kormányfő azt mondta: vannak országok, amelyek talán nem is bánnák, ha az új népvándorlást ürügyként felhasználhatnák egy bizonyos mértékű "határrendészeti rezsim" visszaállítására. Az Európai Unión belüli schengeni határok visszaállítása ugyanakkor Magyarország legelemibb érdekeivel ellentétes - szögezte le.

Lengyel-magyar kapcsolatok

A kormányfő azt mondta, hogy Lengyelország kirobbanó erőben van, és ez politikai elitjére, annak versenyképességére is igaz. Rámutatott: ha közép-európai együttműködést akarnak, márpedig a magyarok azt akarnak, akkor azt Lengyelországnak kell vezetnie.

Bár a lengyel-magyar "két jó barát", de ebből nem következik az, hogy minden világpolitikai kérdésben egybeesnek a gondolataik, meg az érdekeik.  Magyarország nem fog lemondani a kárpátaljai magyarság törekvéseinek támogatásáról, ideértve nyelvi jogaikat és az autonómiát is - jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve: ezt úgy kell nyilvánvalóvá tenni, hogy közben a lengyel-magyar történelmi barátságot át- és megmentsék a jövőre nézve.

Ugyanakkor ha van ma nehezen megjósolható fejleménye a világpolitikának, az kétségkívül Oroszországgal és az amerikaiak szándékaival függ össze. Ennek megértése, feltérképezése, és az ehhez való alkalmazkodás ott ahol a nemzeti érdekek szempontjából fontos, az ettől való elkülönülés időpontjának, alkalmának és mértékének megtalálása az egyik legnagyobb intellektuális kihívás a magyar külpolitika számára - jelentette ki Orbán Viktor.

Kitért arra is, hogy elemzést igényel annak a mélyülő lengyel-román kapcsolatrendszernek a természetrajza, amelyet nap mint nap tapasztalnak, és amely újszerű a közép-európai együttműködések rendszerében. Lengyelország viszonya Oroszországhoz és Németországhoz más, mint számos egyéb közép-európai államé - tette hozzá.

Tőkés: a magunk útján kívánunk járni 

Tőkés László európai parlamenti képviselő szerint a magyarok nem kérnek a megélhetési bevándorlókból és az Európai Unió által kikövezett görög útból. "Jobb szeretnénk a magunk útján, a magyar úton járni" - jelentette ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Hozzátette: az erdélyi magyarok a rossz értelembe vett román útból sem kérnek, ehelyett az erdélyiek útján kívánnak járni. A politikus szerint a jelenlegi megváltozott geopolitikai helyzetben mi sem természetesebb annál, hogy szolidaritást kell vállalni Ukrajnával és a keleti partnerséghez tartozó országokkal, közöttük is elsősorban "a román Moldovával".

,,A Románia és Moldova egyesülésére irányuló politikai törekvésekben nem látok kivetnivalót" - jelentette ki Tőkés László. A politikus konstruktívnak és európainak nevezte a transnisztriai helyzet rendezésére, vagy Románia schengeni övezetbe való felvételében képviselt magyar álláspontot.

,,Hasonló bánásmódot várunk el mindazon szomszédos országoktól, köztük is Romániától, amelynek magyar közösségei teljes joggal tartanak igényt a területi önrendelkezésre" - jelentette ki az EMNT elnöke. Hozzátette, mind az EMNT, mind a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) az európai integráció részének tekinti a magyar nemzeti integrációt.

,,Megköszönjük, és továbbra is kérjük Magyarország támogatását az autonómiatörekvéseinkhez. (...) Azon fáradozunk, hogy az Európai Unió szintjén és országainkban is gyökeres változás következzen be a magyar kisebbségi önrendelkezés viszonylatában" - jelentette ki Tőkés László.

Kérdésre válaszolva az EP-képviselő amellett érvelt, hogy az erdélyi magyarságnak nem szabad engednie eredeti követeléseiből.

,,Huszonöt éve azzal indultunk, hogy önálló állami magyar egyetemet követelünk az erdélyi magyarságnak. Szinte elfelejtettük eredeti követelésünket. Még az igényszintünket is tudják manipulálni. Ma már azzal is megelégednénk, hogy mi is teljes joggal legyünk jelen a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE), holott azt tőlünk vették el. (...) Ha az RMDSZ olcsón adja a libát, olcsón adja a bőrünket, tőle fogják megvásárolni" - fogalmazott Tőkés László.