A meleg, száraz nyár állandó veszély az erdőkben, bozótosokban, száraz réteken. Néhány perc figyelmetlenség is elég, hogy fellobbanjanak a lángok, elfojtásuk heteket is igénybe vehet, a természeti környezet regenerációja pedig akár évtizedekig is eltarthat. Erre való figyelemmel országos tűzgyújtási tilalmat rendelt el a földművelésügyi miniszter.
Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője a Kossuth Rádió Oxigén című műsorában kifejtette, a tűzgyújtási tilalom idején kihívás egy-egy hétvége a szakembereknek. Rendszeresen végigjárják az erdőterületet, vízzel is felszerelik az autókat, hogy a mégis meggyújtott tüzeket, vagy el nem oltott tábortüzeket el tudják oltani.
Tűz után az erdei ökoszisztéma helyreállása szélsőséges esetben akár 100 évig is tarthat – tette hozzá Nagy Dániel, a Nébih Erdészeti Igazgatóságának igazgatóhelyettese. Az elmúlt évtizedben a bőrünkön is érezzük, hogy egyre szélsőségesebbek a hőhullámok. Azok a tüzek, amelyek korábban a felszínen „elgyalogoltak”, avagy felszíni tűzként égtek, sokszor felmennek a koronaszintbe, jóval nagyobb károkat okozva – tette hozzá.
Az adást itt hallgathatja meg
Lomniczi Gergely szerint sokszor ránézésre nem történik más, mint az avarszint feketébb lesz, néhány fű és lágyszárú elpusztul, ez azonban hosszú távú következményekkel is járhat. Nagyobb tűz esetén jellemzően átég a talaj felső rétege is, olyan részeken, mint a kopár, száraz területek vagy fenyvesek, ahol könnyebben lángra kap az erdő, a minimális termőerő is kiég a talajból, ami később az új erdő alapjává lehetne. Az idős fák talán nem tűnnek sérültnek – a kérgük megvédi őket -, de egy-két hónap vagy év múlva végük, mert olyan mértékben károsodott a szállítószövetük, hogy előbb-utóbb elpusztulnak, még akkor is, ha közvetlenül a tűz után ennek nyomai nem is látszanak.
Az élővilág menekülésre nem képes része - a talajlakó állatok és rovarok - mind áldozatául esik az erdőtűznek. Ha nem is pusztulnak el, az élőhelyük mindenféleképpen olyan mértékben sérül, hogy a visszatelepülés akár évtizedeket, vagy egy évszázadot is igénybe vehet – tette hozzá Lomniczi Gergely.
Illusztráció - Erdőtűz. (MTI/EPA)
Nagy Dániel szavai szerint sokan azt hiszik, ha nyáron esik 10 milliméter csapadék, akkor elmúlik a tűzveszély. Az elszáradt biomassza – a levelek, elszáradt gyep – mindig a légköri nedvességtartalmat követi, vagyis egy kisebb eső után akár egy órával is képes megint gyúlékony állapotba kerülni. A szakember szerint az sem mindegy, milyen intenzíven esik a csapadék, ha lassan, szitálva esik 30 milliméter, az már át tudja áztatni az erdőt.
Hozzátette, az erdőgazdálkodók sokszor úgynevezett pick-upokkal járnak, tűzveszély esetén platójukon erdőtűz-oltó berendezéssel, ebbe 500 liter víz fér. Van rajta egy apró habkeverő-fej, és a tűz felfedezésekor, míg a tűzoltók oda nem érnek, ezzel be tudnak avatkozni. A külföldön is használt eszköz azért is hasznos, mert gyorsan a helyszínre szállítható, és az első tíz percben talán csak néhány négyzetméteres tüzet még el lehet vele oltani.
Hangsúlyozta, hatalmas erdőtüzek nemcsak külföldön alakulhatnak ki, hanem hazánkban is. Mivel 99 százalékát mi okozzuk, legjobban az odafigyeléssel lehet megelőzni őket.
