A kutyát nem érdekli, hogy a gazdi masszázsra jár

Több száz évvel ezelőtt az emberek természetesnek vették, hogy az állatok is gondolkodnak, csak nem beszélnek. Aztán később, elsősorban vallási megfontolások alapján úgy gondolták, hogy az állatoknak nincs lelke, ezért gondolkodni sem tudnak, így beszélni is felesleges hozzájuk – mondta Csányi Vilmos a Kossuth Rádió A tudomány hangjai című műsorában.

Darwin idejében egy bizonyos Romanes különböző megfigyeléseket végzett, és azt tapasztalta, hogy a háziállatok gondolkodnak. A pszichológusok ezen nagyon felháborodtak, és nekiálltak bizonyítékokat keresni, ezek lettek az úgynevezett problémamegoldó feladatok. Megállapították: nem lehet azt mondani, hogy felismerik a feladatot, hanem azt próba-szerencse alapon oldják meg. Ebből azt a következtetést vonták le, miszerint ezek nagyon egyszerű reflexekre reagáló lények, melyek igazából nem gondolkodnak. Teljesen figyelmen kívül hagyták azt a néhány tíz, vagy száz gramm agyat, ami az állatoknak van – magyarázta az etológus.

Csányi Vilmos Széchenyi-díjas biológus, etológus, szépíró. MTI Fotó: Mohai Balázs

Csányi Vilmos Széchenyi-díjas biológus, etológus, szépíró. MTI Fotó: Mohai Balázs



Hozzátette: ebből meggyőződés lett, a behaviorizmus (viselkedéslélektan), majd jött az etológia néhány évtizede. Ma már az az álláspont az elismert, miszerint az állatok gondolkodnak. Csak nem nyelvi gondolataik vannak, mint az embernek, hanem képekben gondolkodnak, és valóban jelekre reagálnak. Minden állat a saját környezetének megfelelően dolgozza fel a jeleket, és egészen más gondolatai vannak, mint egy embernek, aki nyelvet használ, és a képek mellett szöveget is el tud gondolni.
A tudomány hangjai 2015.07.11.

A kutyának 50 gramm agya van, az embernek pedig másfél kilogramm, ami egy óriás különbség – hívta fel a figyelmet.



Beszélt arról is, hogy a vakvezető kutyák tisztában vannak azzal, hogy a gazdájuk vak. Olyankor is a segítségére sietnek, amikor épp „nincsenek szolgálatban”. A változások egyike az volt, hogy a kutya gondolkodásának a középpontjába az ember került, és nem különösebben törődik annak a komplikált életével. Azzal törődik, hogy velük kettejükkel mi lesz. Mikor mennek el együtt sétálni, mikor lehet enni, kergetőzni, mikor simogatják. Az, hogy a gazda újságot olvas, szépségszalonba jár, masszázsra megy, igazából a kutyát nem érdekli. Ne tételezzünk fel az állatok részéről olyan gondolatokat, melyek minket foglalkoztatnak! – hangoztatta az etológus, aki megjegyezte: a kutyának egy ki szociális világa van, és ebben gondolkodik.

Kovács Lívia és Cody nevű vakvezető kutyája áthalad egy zebrán. MTI Fotó: Mohai Balázs

Kovács Lívia és Cody nevű vakvezető kutyája áthalad egy zebrán. MTI Fotó: Mohai Balázs



 

Kapcsolódó tartalom