A harmincas nők zöme tabletezik az ágyban

Egy felmérés szerint az online oktatási tartalmakért ötven, az online televíziós tartalmakért 42 százalékkal többet költöttünk a tavalyihoz képest. A táblagépeket is négyszer gyakrabban használtuk, mint tavaly.

Ideje leszámolni azzal a tévképzettel, hogy az internet ingyenes. Valóban sok minden elérhető díjmentesen a világhálón, de egyre több az olyan tartalom is, amihez gyorsan, de pénzért juthatunk hozzá.

Sneek, 2013. augusztus 23. Gyerekek játszanak a saját táblagépükkel az észak-hollandiai Sneekben 2013. augusztus 21-én, az első tanítási napon. Az O4NT alapítvány segítségével létrehozott iskolákban minden diák és minden tanár saját iPadet kap. Az alapítvány célja felkészíteni a gyerekeket az egyre jobban digitalizálódó világra. (MTI/EPA/Catrinus Van Der Veen)



Egy idei felmérés szerint, amely azt vizsgálja, hogyan viszonyulnak a magyarok a modern technológiához, kiderült, hogy a netről letölthető könyvekért, jegyzetekért, az úgynevezett online edukációs tartalmakért ötven százalékkal többet költöttünk a tavalyihoz képest, és 42 százalékkal többet fizettek az online televíziós tartalmakért. A táblagépeket is négyszer gyakrabban használtuk, mint tavaly, átlagosan naponta egy órát. Mindezek ellenére a megkérdezettek közül például filmek letöltésére senki sem költött, file-megosztó, file-cserélő oldalakat használnak hozzá.
Kossuth Rádió, Napközben

Kiss Gergely, a GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta: Magyarországon még nem jelentősek az online tartalomra szánt költések, az azonban kétségtelen, hogy amikor egy alacsony bázisról a piac elindult fölfelé, évenkénti ötven százalékos növekedések tapasztalhatók.
Az oktatási tartalmakat jellemzően nem a lakosság, sokkal inkább az oktatási intézmények és a könyvtárak vásárolják.



A tartalomfogyasztást az életkor is meghatározza. A fiataloknál a kép- és videótartalom vezet, s ez később fokozatosan változik. Kiss Gergely érdekességként említette, hogy a tartalomfogyasztásban a tévénézés aránya nem csökkent, az aktív-passzív tévénézésé azonban rendkívüli mértékben változik a passzív televíziózás javára. Továbbra is átlagosan négy órát töltünk tévézéssel, csak nem annyira figyelünk oda, közben tabletezünk, internetezünk.

Abban is jelentős eltérések vannak, hogy egy napon belül, milyen eszközt használunk inkább. A tabletezés csúcsideje például este kilenc óra utánra tehető, vagyis sokan elalvás előtt, az ágyban használják, s ez leginkább a 30-40 év közötti nőkre jellemző.

A Digitális Tudás Egyesület elsősorban gyerekekkel áll kapcsolatban. Farkas Zoltán projektmenedzser a fiatalabb korosztályról elmondta: a televíziót leginkább háttérzajként használják. A tévéfogyasztás megnövekedése mögött a platformok megnyitása áll, ma már streamen keresztül tableten, okostelefonon is lehet tévét nézni.

Farkas Zoltán úgy véli, nem költünk többet tartalomra, mint korábban, csak ma már nem a könyvesboltban és a CD-üzletben vásárolunk, hanem az online térben.

A projektmenedzser hozzátette: a háztartásokban ma már jellemzően van számítógép, tablet, okostelefon, a mai fiatalok már beleszületnek ezekbe az eszközökbe, jobban kezelik őket, mint a szüleik, a tudatosság azonban hiányzik. A Digitális Tudás Egyesület épp ezért igyekszik felhívni a figyelmet minden lehetséges fórumon az adatvédelemre. Rengeteg ingyen elérhető tartalom van, viszont sok esetben az adatainkkal „fizetünk érte”.

Kapcsolódó tartalom