Beomlott üregeket találtak a Csurjumov-Geraszimenko-üstökösön

Nagy, időnként beomló üregek rejtőznek a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös felszíne alatt a Rosetta űrszonda felvételeit elemző szakértők szerint.

A felvételeken 18 különleges, aknaszerű mélyedés látható. Ezek egyáltalán nem hasonlítanak a szokásos kráterekre, por és gáz távozik belőlük az űrbe - közölte a Max Planck Naprendszer-kutató Intézet (MPS) szerdán Göttingenben.

Nagy felbontású felvétel a Seth névre keresztelt terület aktív régióiról a Rosetta OSIRIS szűk látószögű kamerájának 2014. szeptember 20-i felvételén mintegy 26 kilométeres távolságból. A képfelbontása képpontonként mintegy 45 centiméter. A Seth_01 akna látható a középpont közelében, megközelítőleg 220 méter széles és 185 méter mély. (Fotó: ESA/Rosetta/MPS for OSIRIS Team MPS/UPD/LAM/IAA/SSO/INTA/UPM/DASP/IDA)

Nagy felbontású felvétel a Seth névre keresztelt terület aktív régióiról a Rosetta OSIRIS szűk látószögű kamerájának 2014. szeptember 20-i felvételén mintegy 26 kilométeres távolságból. A felbontás képpontonként mintegy 45 centiméter. A Seth_01 akna látható a középpont közelében, megközelítőleg 220 méter széles és 185 méter mély. (Fotó: ESA/Rosetta/MPS for OSIRIS Team MPS/UPD/LAM/IAA/SSO/INTA/UPM/DASP/IDA)



Felfedezéseikről a szakértők a Nature című szaklapban számolnak be. A tudóscsapat Jean-Baptiste Vincent, a MPS kutatója vezetésével azokat a felvételeket értékelte ki, amelyeket a Rosetta fedélzetén lévő OSIRIS kamerarendszer készített tavaly július és december között. Az Európai Űrügynökség (ESA) űrszondája tavaly augusztusban állt a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökös körüli pályára.

A jégből, fagyott gázból és porból álló felszín aknaszerű mélyedései eltérő méretűek: átlójuk tíz és néhány száz méter közötti lehet. Oldalfalaik csaknem merőlegesek, nagyon mélyek, a legnagyobbak akár kétszáz méterre is lenyúlnak belsejébe. Belső oldalaikon a felvételek rétegződés és teraszosodás nyomait mutatják.

Aktív akna a Csurjumov-Geraszimenko Seth névre keresztelt régiójában. Az OSIRIS 2014. augusztus 28-án készített a felvételt, 60 kilométeres távolságból, a felbontás képpontonként 1 méter. (Fotó: ESA/Rosetta/MPS for OSIRIS Team MPS/UPD/LAM/IAA/SSO/INTA/UPM/DASP/IDA)

Aktív akna a Csurjumov-Geraszimenko Seth névre keresztelt régiójában. Az OSIRIS 2014. augusztus 28-án készítette, 60 kilométeres távolságból, a felbontás képpontonként 1 méter. (Fotó: ESA/Rosetta/MPS for OSIRIS Team MPS/UPD/LAM/IAA/SSO/INTA/UPM/DASP/IDA)



Hasonló struktúrákat már más kométákon is megfigyeltek, Vincent úgy hiszi, az üstökösök tipikus képződményéről lehet szó. A kutatók szerint minden arra utal, hogy beomlott üregekről van szó. Ezek a felszín alatti üregek idővel szemlátomást egyre nagyobbak lesznek, majd a fedőréteg instabillá válik és beomlik. Ennek következtében a mélyedések peremein friss anyag kerül a felszínre, amelyből gáz párolog, és ez táplálja a megfigyelt porkilövelléseket.

A Rosetta-misszió az ESA legnagyobb projektje, jóvoltából a tudósok bepillanthatnak a 4,6 milliárd éves Naprendszer kezdeteibe. Az űrszonda tízévnyi repülés után, tavaly nyáron érte el a célüstököst, azóta köröz körülötte. A kométa felszínén novemberben landolt minilaborja, a Philae.