A Duna, Dráva, Rába mentén csípnek a legjobban, de nem mindenütt lehet irtani

Kedden kezdődött az idei központi szúnyogirtás, a kezelésekre szeptember 30-áig van lehetőség, ám az elmúlt évek tapasztalatai alapján várhatóan augusztus végéig befejeződnek. Az elmúlt két évhez hasonlóan a gyérítést ismét a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szervezi, a programra összesen másfél milliárd forint áll rendelkezésre. Csak lakott területeken engedélyezett a művelet.

Az elkülönített összegből több mint hétszáz településen 2-6 alkalommal gyérítenek: légi kémiai módszerrel 420 ezer, földi vegyszeressel 310 ezer, biológiaival pedig 15 ezer hektáron. A településeket az elmúlt évek szervezett védekezéseinek tapasztalatai, az ár- és belvízi védekezés során szerzett információk, valamint az előzetes szakértői javaslatok alapján választották ki. A heti ütemtervek a katasztrófavédelem honlapján találhatók meg, ám az időjárás befolyásolhatja a kijelölt időpontokat.

Egy An-2 típusú repülőgép szúnyogirtó szert permetez Pécs kertvárosa felett 2015. június 22-én. (MTI-fotó: Sóki Tamás)



Jelenleg a leginkább szúnyogos területek a Duna, a Rába és a Dráva mentén vannak. A folyókon május végén egy olyan mértékű árhullám vonult le, amely nagy területeken hozott létre a szúnyogok szempontjából kiváló ártéri tenyészőhelyeket. Emellett a májusi esőkkel érintett erdőterületek környezetében is megnőtt az elmúlt hetekben a csípésszám. A Balaton térségében szintén az ilyen területeken vannak leginkább problémák a vérszívókkal. A sokévi tapasztalatokkal összevetve átlagosnak indult az idei év, de azóta rosszabbodott a helyzet; az időjárástól függően pedig még sokat változhat, javulhat vagy romolhat – magyarázta Sáringer-Kenyeres Tamás, a Pannónia Központ Kft. entomológus szakértője.
Az aktuális ártalmat a csípésszámmérés módszerével határozzák meg. Az entomológus szakértők egy szippantócső segítségével 10 percig gyűjtik a szúnyogokat. Az ez idő alatt elfogott vérszívók számát hattal, egyórányi tartamra szorozzák fel, és ha az érték eléri a 40–50-et, elrendelik a kémiai irtást.

Biológiai vagy kémiai?

Gyérítés biológiai és kémiai módszerrel folytatható. A csak csípőszúnyoglárvákra ható földi biológiai irtás a tenyészőhelyek vizeiben hajtható végre, legtöbbször ott, ahol a fás növényzet takaró hatása miatt a gyérítőszer légi úton nem juttatható ki. A lárvafejlődés négy stádiuma közül, mielőtt bábbá alakul, a harmadikig alkalmazható, utána már nem hatékony.

A baktérium által termelt fehérjét a lárvák táplálékként elfogyasztják, és ezután már nem kelnek ki, elpusztulnak. A módszerhez nagyobb szakértelem szükséges, mint a kémiaihoz. Megelőzi egy feltérképezési munka, annak felmérése, hová kell a biológiai anyagot kijuttatni. Egy kisebb város esetében ez 2-4 évbe is beletelhet, ami után az entomológus szakértőnek kell megállapítania, hogy a feltárt területeket a lárvák fejlődési stádiuma alapján mikor kezelheti az egészségügyi gázmester.

A kémiai módszerhez a már kifejlődött, repülő szúnyogok (imágók) ellen folyamodnak, földön vagy levegőből gépekkel. Előbbit az összefüggő fás, bokros élőhelyeken célszerű alkalmazni, mivel a levegőből leérkező vegyszer fennmaradhat a lombkoronán, és így nem éri el a szúnyogok szintjét. Ilyenkor leggyakrabban melegködképző-generátorokat alkalmaznak, az irtószer köd formájában terül szét a kezelt területen A földi gépekkel jobban elérhetők a rovarok a növényzet között. A légi ULV (ultra low volume), azaz finomcseppes eljárást akkor kell használni, ha nagy, nyílt területeket kell rövid idő alatt kezelni. Ilyenkor az irtószert apró cseppekre bontva juttatják ki. Sok esetben egyszerre alkalmazzák a két módszert – fejtette ki Kőszegi Dániel, a Noxious Kft. egészségügyi gázmestere.



A biológiai gyérítés egységára jóval magasabb, mint a kémiaié, de sokkal kisebb területen kell alkalmazni, mint előbbit, ezért sokan olcsóbbnak hiszik. Technológiai okokból egyelőre nem áll rendelkezésre olyan biológiai szer, amelyet a nagy kiterjedésű, felülről zárt, fás, bokros élőhelyek tenyészőhelyeire pontosan célba lehetne juttatni, illetve lehetetlen a rengeteg kisméretű, elszórt pocsolya kezelése is. A belőlük kikelő rovarok ellen így nem marad más védekezési mód, csak a kémiai – emelte ki Sáringer-Kenyeres Tamás.

Mennyire hatékony?

A gyérítés akkor számít sikeresnek, ha a kezelés utáni csípésszám legalább 80 százalékkal alacsonyabb, mint az előtte mért érték. A tartósság attól függ, hogy a szúnyogok a fejlődési helyeiken mennyire magas egyedszámmal vannak jelen, onnan települnek ugyanis vissza a lakott területekre. Erős háttérterület esetében jó, ha egy napig érződik a hatás – ez tapasztalható jelenleg a Duna, a Rába és a Dráva mentén. Az irtószerekkel szembeni ellenállás kialakulásának megvan a veszélye, ám ezt alátámasztó adat nem áll rendelkezésre – mutatott rá a szakember.

Biológus elkábított szúnyogokat vizsgál üvegcsőben. (MTI-fotó: Varga György)



Kire ártalmas?

A felhasznált irtószereket az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal engedélyezte a hatóanyagok közös európai uniós listája alapján. A biológiaiak megfelelő alkalmazása mellett csak a lárvákat pusztítják el. A kémiai szerek a melegvérűekre, vagyis az emberekre, háziállatokra teljesen ártalmatlanok. A piretroidkészítmények a háztartási rovarirtókhoz hasonlóan csak több ezerszeres dózisban tudnának mérgezni. Légi kezelés esetén a permetszer leérkezéséig érdemes bezárni az ajtókat, ablakokat, mert a készítmény beltérben lassabban bomlik, mint a szabadban. Földi védekezéskor nem szabad megengedni a gyermekeknek, hogy játsszanak a ködben vagy hogy közelről szemléljék az irtást végző gépet. Néhány perc elteltével azonban már vissza lehet térni a szabadba.
A szúnyogok számos súlyos betegséget terjeszthetnek. Ilyen a sárgaláz, a malária, a chikungunya-láz, a nyugat-nílusi vírus, a dengue-láz. Az Országos Epidemiológiai Központ a hazai előfordulást tekintve megkülönbözteti az itthon szerzett, illetve az importált fertőzéseket.

A szerek a kezelés időpontjában a szúnyogokkal együtt előforduló rovarokat elpusztítják, ezért zajlanak le a gyérítések a szúnyogok aktivitásának ideje alatt, vagyis az esti-alkonyati órákban. A méhek védelmében az irtás előtt 48 órával a település jegyzőjének értesítenie kell a méhészeket, akik így gondoskodni tudnak a rovarok elzárásáról vagy áttelepítéséről.

A központi védekezésen túl

A központi védekezésen felül az önkormányzatok önállóan is végezhetnek szúnyoggyérítést, a kiemelt turisztikai helyszínek pedig a Magyar Turizmus Zrt. támogatását is kérhetik. Az önkormányzatok jelezhetik az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak, ha a településükön jelentős szúnyogártalmat tapasztalnak; a szakértők megvizsgálják a beérkezett igényeket, és ha a csípések száma ezt indokolja, akkor a település és környéke bekerül a központi programba - tájékoztatott honlapján az OKF.

Kapcsolódó tartalom

Belföld
Leszámolnak a vérszívókkal