Semjén: az erdélyi magyarságnak joga van az állami magyar egyetemhez

A miniszterelnök-helyettes a marosvásárhelyi magyar orvosképzés beindításának 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezés résztvevőihez intézett levelében írta ezt.

Az erdélyi magyarságnak joga van az állami magyar egyetemhez, Marosvásárhelyen pedig az önálló orvosi fakultáshoz - hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a marosvásárhelyi magyar orvosképzés beindításának 70. évfordulója alkalmából pénteken rendezett megemlékezés résztvevőihez intézett levelében.



Rámutatott: a kizárólag magyar tanítású nyelvű intézményként létesült Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) nemzetiségi jellegét a kommunista diktatúra idején az akadémiai közösség megkérdezése nélkül erőszakkal változtatták meg.

A miniszterelnök-helyettes arra biztatta az erdélyi magyarokat: ragaszkodjanak ahhoz, ami az övék volt, ugyanakkor a magyar kormány támogatásáról biztosította jogküzdelmüket.

A magyar orvosképzés kezdeteit idézték fel Marosvásárhelyen

Az erdélyi magyar orvosképzés megkezdésére emlékeztek a hetvenedik évforduló alkalmából pénteken Marosvásárhelyen. Hetven éve Románia uralkodója önálló magyar egyetemként alapította meg azt a felsőfokú tanintézetet Kolozsváron, amelynek Marosvásárhelyre kihelyezett és önállósodott orvosi karából 1948-ban megalakult a szintén magyar tannyelvű Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Intézet (a későbbi MOGYE) - idézte fel a marosvásárhelyi Kultúrpalotában tartott évfordulós ünnepségen Szabó Béla professzor, a MOGYE magyar tagozatának vezetője.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) azután szervezte a pénteki megemlékezést, hogy a MOGYE immár román többségű szenátusa az évfordulót "kisajátítva" és annak magyar vonatkozását elhallgatva rendezett a múlt héten ünnepséget az "egyetemalapító" Mihály király tiszteletére.

"Amit a MOGYE vezetősége tett, kimeríti a történelemhamisítás fogalmát" - mutatott rá Szabó Béla. Mint kifejtette: a Mihály király által aláírt törvényrendelet 1945. május 29-én jelent meg, de azzal nem Marosvásárhelyen, hanem Kolozsváron hoztak létre új egyetemet, amely az alapító okirat szerint a "magyar nemzetiség" oktatási igényeit volt hivatott kiszolgálni.

Hozzátette: a négy fakultással indult tanintézet orvosi kara azért került Marosvásárhelyre, mert a kolozsvári klinikákon nem sikerült a román és a magyar tannyelvű orvosképzés gyakorlatait is megszervezni.

A megemlékezésen a MOGYE egykori oktatói felidézték, hogy 1962-ben, a román kommunista párt vezetőinek szóbeli utasítására vált kétnyelvűvé az oktatás, a gyakorlati órákat pedig attól kezdődően a mai napig kizárólag románul tartják.

Szilágyi Tibor egyetemi tanár a MOGYE magyar tagozatának mostani jogérvényesítő küzdelmét vázolta fel. Rámutatott: az egyetem vezetőségének kétharmados román többsége büntetlenül elszabotálja a 2011-ben elfogadott oktatási törvény azon rendelkezéseit, amelyek a magyar oktatásnak tagozati önállóságot irányoznak elő.

A társintézetek, történelmi egyházak, politikai pártok képviselőinek jelenlétében tartott megemlékezést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes levélben köszöntötte. Az erdélyi magyarságnak joga van az állami magyar egyetemhez, Marosvásárhelyen pedig az önálló orvosi fakultáshoz - hangsúlyozta.

Rámutatott: a kizárólag magyar tannyelvű intézményként létesült MOGYE nemzetiségi jellegét a kommunista diktatúra idején az akadémiai közösség megkérdezése nélkül erőszakkal változtatták meg. "Nem mondunk le a múltunkról, a jövőnkről" - szögezte le. A miniszterelnök-helyettes arra biztatta az erdélyi magyarokat: ragaszkodjanak ahhoz, ami az övék volt, ugyanakkor a magyar kormány támogatásáról biztosította jogküzdelmüket.