Van még mit tennünk fogaink egészségéért

A Magyar Fogorvosok Egyesülete szerint Nyugat- és Kelet-Közép-Európa, benne a magyar lakosság szájegészségi (parodontális) állapotát összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy hazánk lakosságának fogazati és parodontális állapota lényegesen rosszabb, mint a legtöbb nyugat-európai, főképp a skandináv országok lakosságának átlagáé.

A WHO adatai szerint ez a fiatal korosztályra is igaz. Átlagos szájhigiéniájuk rosszabb, lepedék- és fogkőértékeik magasabbak, ínygyulladásuk állapota súlyosabb, mint Nyugat-Európában. És bár tinédzserkorban fogágybetegség még csak elszórva fordul elő, de az ínyvérzés és a fogkő már ebben a korban is igen gyakori régiónkban - írja közleményében a Magyar Fogorvosok Egyesülete.

Fogápolás (Fotó: Magyar Fogorvosok Egyesülete)

Fogápolás (Fotó: Magyar Fogorvosok Egyesülete)



Egy hazánkban végzett szűrővizsgálat szerint a 7 évesek 33,3 százalékának, a 12 évesek 20,9 százalékának és a 14 évesek csak 13,1 százalékának volt teljesen ép az ínye és nem volt ínyvérzése. Szerencsére a hazai felmérések is mutatnak némi javuló tendenciát. Míg 1985-ben a 12 éves korcsoportban a vizsgált alanyok csupán 26 százalékának volt ép az ínye, 1991-re ez az érték 39 százalékra emelkedett, a szuvas fogak számában azonban nem mutatható ki ez a csökkenő tendencia.

A nyugat-európai adatok szerint a felnőtt, középkorú lakosság 70 százalékának vagy egészséges az ínye, vagy csak enyhe íny- vagy fogágygyulladása van.  Egy közel 50 országot lefedő felmérés azt is feltárta, hogy egy ország gazdasági és társadalmi fejlettségétől függetlenül a felnőtt lakosok hozzávetőlegesen 10-15 százaléka szenved súlyos fogágybetegségben.

 


A rossz fogak megkeseríthetik életünket, és további komoly betegségekhez is vezethetnek, ezért érdemes megfelelően ápolni őket. Ha az alábbi néhány tanácsot megfogadjuk, már is sokat tettünk a tudatos szájápolásért:

1. Mossunk naponta kétszer, jó technikával fogat!
2. Háromhavonta cseréljük le a fogkefénket! Ha tehetjük, használjunk elektromos fogkefét!
3. Rendszeresen használjunk fogselymet!
4. Évente egyszer menjünk el fogorvosi szűrésre, akkor is, ha nincs különösebb problémánk!
5. Fogyasszunk minél több nyers zöldséget és gyümölcsöt, kerüljük a finomított, feldolgozott és cukros élelmiszereket!
6. Figyeljünk oda az élelmiszerek rejtett cukortartalmára!
7. Étkezések között, napi 4-5 alkalommal, 20 percig rágjunk cukormentes rágógumit!




Ennek oka, hogy ezek az egyének olyan általános betegségekben szenvednek vagy örökletes hajlamuk van rá, ami a szájhigiéniától, a fogmosás gyakoriságától vagy az általános fogorvosi ellátás minőségétől függetlenül hajlamosítja őket súlyos fogágypusztulásra. A többség esetében a betegség az elhanyagolt szájhigiénia, a dohányzás, a zaklatott életvitel következménye, amely kellő időben végzett felvilágosító programokkal és rendszeres szájhigiéniás kezeléssel megelőzhető lenne.

A tinédzser korosztályhoz hasonlóan a középkorú magyar lakosság parodontális állapota sem mutat rózsás képet, ez a gazdasági és szociális okokon kívül többek között annak is köszönhető, hogy a hazai lakosság szájhigiéniás szokásai és egészségtudatos magatartása jóval elmarad a nyugat-európai átlagtól.

Az egy főre eső fogkrémfogyasztás alig emelkedett a rendszerváltozás óta, még mindig az évi alig három tubus/fő körül mozog, kevesen ismerik a fogselyem használatának szükségességét, és sokan azt sem tudják, hogy a cukormentes rágógumi használata nem elsősorban a kellemes leheletet szolgálja, hanem fontos szerepe van az étkezések közötti fogtisztításban, a nyáltermelés fokozásában és így a fogszuvasodás megelőzésében.

Fogápolás (Fotó: Magyar Fogorvosok Egyesületének )

Fogápolás (Fotó: Magyar Fogorvosok Egyesületének )



Míg Skandináviában a felnőtt lakosság közel 80 százaléka évente legalább kétszer jelenik meg fogászati szűrővizsgálaton és részesül rendszeres fogkő-eltávolításban, addig a magyar felnőtt lakosság alig fele jár rendszeresen fogorvoshoz, és közel 20 százalékuk saját bevallása szerint még fájdalom esetén sem megy el.

Összegzésül kimondható a szomorú tény, miszerint annak, hogy a magyarok a szájhigiénia területén jócskán elmaradnak nyugat-európai kortársaik mögött, nem csupán gazdasági okai vannak. Sokkal inkább a nem megfelelő egészségtudatos magatartás az oka, így egyértelmű a megoldás is. Komoly szemléletváltozáson kell átesnünk ezen a területen is, hogy lassan felzárkózhassunk Európa nyugati feléhez.