Városokra vonatkozó vadgazdasági modell kialakítását javasolja egy új tanulmány, amely a Pilisi Parkerdő Zrt. megbízásából a lakott területeken egyre gyakrabban észlelt vaddisznók viselkedését vizsgálta.
A Heltai Miklós, a gödöllői Szent István Egyetem docense által vezetett, Budapest térségében végzett kutatás alapvető célja annak tisztázása volt, hogy a lakott belterületeken észlelt vaddisznók a kültéri erdőkből érkeznek-e, vagy olyan példányokról van szó, amelyek már megtelepedtek a városi, zöldövezeti területeken - áll a szervezet közleményében.
A könnyen alkalmazkodó és magas intelligenciájú vaddisznó sokféle élőhelyen, köztük a vadon élő állatok által alapvetően elkerült városokban is meg tud élni, ahol általában kedvezőbb a mikroklíma, sok helyen a száraz időszakokban is locsolják a zöldfelületeket, emellett megfelelő búvóhelyek és nagy mennyiségű táplálék is elérhető.
Az elmúlt időszakban a vaddisznók lakott területeken való megjelenése Budapest környékén, a Dunakanyar több településén, Tatabányán, Salgótarjánban és a Balaton-felvidéken okozott problémákat. Mindez Európában nem új jelenség, a vaddisznók megtelepedése többek között Barcelonában és Berlinben is komoly károkhoz vezetett, ugyanis az állatok sokszor magánkerteket, közparkokat, sőt futballpályákat is feltúrnak.
A tanulmány adatai szerint a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetéhez 2012 és 2013 között javarészt a lakott területeken belüli zöldterületeken észlelt vaddisznókról érkezett bejelentés. Ezek általában olyan erdőfoltok és bozótos élőhelyek, amelyek sok esetben zöldfolyosókkal csatlakoznak a külterületi erdőkhöz. Az állatok csupán nagyon ritkán, a bejelentett esetek alig 3,6 százalékában tértek be gondozott kertekbe.
A kutatás eredményei szerint a belterületen károkat okozó vaddisznók a közvélekedéssel ellentétben nem a külterületi erdőkből szöknek be a városba, hanem eleve a lakott területen élnek. Egy nyomkövetővel ellátott példány mozgásának vizsgálatából kiderült, hogy naponta csupán néhány száz méteres távolságot tett meg, búvóhelye és táplálkozási helye gyakorlatilag ugyanott, az összefüggő erdőtömbtől távoli belterületen volt található.
Illusztráció - Vadkan a Pilisi Parkerdő Zrt. Gyarmatpusztai Erdészete egyik vadföldjén. (MTI-fotó: Kovács Attila)
A kutatók a lakott területek határainak közvetlen közelében elejtett 34 vaddisznó gyomortartalmának vizsgálatával kimutatták azt is, hogy a belterületeken élő példányok táplálkozásában nagy szerepet játszanak az emberi tevékenységből származó zöldhulladékok, emellett az állatok elsősorban olyan növényeket fogyasztanak, amelyek nagy mennyiségben találhatóak meg a belterületeken.
A közlemény emlékeztet, az új élőhelyen megjelenő állatokkal szemben ugyanakkor a külterületi erdőket kezelő Parkerdő nem "járhat el": a hatályos vadászati törvény szerint a vadászatra jogosult vadászati szempontból nem kezeli, és nem is kezelheti a belterületet - ezzel potenciálisan veszélyeztetné a terület lakosságának testi épségét.
Megoldás a kutatás szerint egy új városi vadgazdálkodási modell kialakításában kereshető, amelynek nyomán a megfelelő jogi és szervezeti háttér révén biztosítható, hogy a belterületeken megjelenő vadon élő állatfajok, így a vaddisznók által is okozott károkat alacsony szinten lehessen tartani.
A tanulmány a lakosoknak azt javasolja, hogy a belterületeken élő vaddisznók számának visszaszorítása végett lehetőség szerint zárják le a kukákat, valamint ne szórjanak ki zöldterületre konyhai hulladékot és kerti nyesedéket. Emellett a kutatás sürgeti az kommunális és zöldhulladék illegális lerakóinak felszámolását, az elhanyagolt kertek takarást adó aljnövényzetének lekaszálását, a gyümölcsösök és kiskertek tönkrement kerítéseinek kijavítását, megerősítését.
