Sokat romlott Görögország gazdasági helyzete

Jelentősen romlott a gazdasági helyzet Görögországban az év eleje óta, a makromutatók többsége - növekedés, deficitek, államadósság és infláció- kedvezőtlen irányba mozdult - állapította meg az Európai Bizottság kedden közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében.

A görög gazdaság idén valószínűleg mindössze 0,5 százalékkal bővül, miközben februárban még 2,5 százalékos növekedésre számítottak az uniós szakértők. A növekedést a fogyasztás, a turizmus és a tengerhajózási ipar támogatja, miközben a bizalom romlásának légkörében a befektetések akadoznak.

Az államháztartás területén is romlott a helyzet: az Európai Bizottság az idei évre 2,1 százalékos, a jövő évre pedig 2,2 százalékos hiányt jósol, míg alig három hónapja még 1,1, illetve 1,6 százalékos többletre számított. Az államadósság mértéke idén elérheti a bruttó hazai termék (GDP) 180,2 százalékát, jövőre pedig 173,5 százalékra mérséklődhet. Februárban GDP-arányosan még 170,2, illetve 159,2 százalékos államadósságra számítottak Brüsszelben.

Idén defláció várható Görögországban: a fogyasztói árak 1,5 százalékkal csökkenhetnek éves szinten, majd jövőre 0,8 százalékkal növekedhetnek.

Tekintettel a tartósan fennálló bizonytalanságokra, elkerülhetetlen volt a növekedési előrejelzés rontása - jelentette ki Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős tagja Brüsszelben tartott sajtóértekezletén.

Hozzátette: még ezt a módosítást is arra alapozták, hogy a görög államháztartás felülvizsgálatát is célzó, a Görögország és a nemzetközi hitelezők közötti tárgyalások júniusban megállapodással zárulnak, így magától értetődően az Európai Bizottság előrejelzését "nagy fokú bizonytalanság övezi".

Az Alekszisz Ciprasz vezette, januárban hivatalba lépett baloldali görög kormány arra számít, hogy idén 2,9 százalékkal bővül a gazdaság. A tavaly növekedésnek induló görög gazdaság azonban az év végén ismét zsugorodni kezdett.

A pozitív lendületet megtörték a bizonytalan kilátások miután decemberben előre hozott parlamenti választást írtak ki - mutatott rá a brüsszeli bizottság, amely szerint súlyosbította a helyzetet, hogy az új kormány politikája nem egyértelmű a nemzetközi hitelezőkkel kapcsolatban.

A Görögország finanszírozásának meghosszabbításáról február 20-án kötött megállapodás alapján a görög kormány részletes reformjavaslatait egyeztetni kell a nemzetközi hitelezőkkel, majd az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak is rá kell bólintania az alkura, különben nem folyósítják a nemzetközi mentőcsomagból fennmaradt utolsó, 7,2 milliárd eurós részletet a fizetésképtelenség által ismét veszélyeztetett országnak.

A tárgyalások azonban lassan haladnak, és a megállapodás eredeti, április végi határidejét június végére tolták ki. Az euróövezeti pénzügyminiszterek legközelebb a jövő héten hétfőn tartanak ülést Brüsszelben, és akár engedélyezhetnék is a 7,2 milliárd euró átutalását, ha a nemzetközi hitelezők - Európai Bizottság, Európai Központi Bank, Nemzetközi Valutalap - addig jóváhagynák a görög kormány által javasolt reformokat. Erre azonban szinte semmi esély.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter kedden kijelentette, hogy "inkább szkeptikus" egy néhány napon belüli magállapodás esélyét illetően. Ugyanakkor megismételte, hogy Németország az euróövezet többi tagállamával együtt kész mindent megtenni, hogy támogassa Görögországot, de csakis a korábbi döntések tiszteletben tartása mellett.