Rugalmas idegek segítik a barázdásbálnák táplálkozását

Kanadai és amerikai kutatók eredményei szerint a barázdásbálnák szájában és nyelvében olyan idegstruktúrák találhatóak, amelyek elasztikus kötélhez hasonlóan képesek megnyúlni.

Wayne Vogl, a Brit Columbiai Egyetem kutatója és a vizsgálat egyik szerzője kifejtette, a felfedezés maga teljesen váratlanul érte őket, és a gerinceseknél ismert egyéb, többnyire korlátozott hosszúságú idegstruktúrákhoz még csak nem is hasonlít.

Az akár kétszeres hosszra is megnyúlni képes elasztikus idegek a bálnák egyedülálló és igen extrém táplálkozási stratégiáját szolgálják - írják a Current Biology folyóiratban.

A barázdásbálnák a szilás cetek legnagyobb csoportja, egy-egy példányuk testtömege eléri a 40-80 tonnát, ide tartozik a kék bálna és a közönséges barázdásbálna is. Táplálkozás során kinyitják szájukat, előrelendülnek, szájüregük, mint óriási vízzel teli ballon töltődik meg a lebegő zsákmánnyal. Az élelemhez aztán a szilákon a vizet átszűrve jutnak hozzá. Az egyetlen „korttyal” benyelt víz tömege meghaladhatja a bálna saját testtömegét.

Hosszúszárnyú bálna táplálkozás közben. (Fotó: AFP)

Hosszúszárnyú bálna táplálkozás közben. (Fotó: AFP)



Vogl kifejtette, ez a bálnacsoport óriási testméretre tett szert a szűrve táplálkozás eme módszerének evolúciójával. Az élelemszerzést elősegítő nagymértékű deformáció eléréséhez azonban nemcsak a nyelv és a hasi zsírréteg anatómiájában következtek be nagyobb változások, hanem, az új eredmények szerint, az eme szövetekben lévő idegstruktúrák is igencsak módosultak, így ellenállni tudnak a szövettorzulásoknak.

A csapat véletlenül fedezte fel a nyúlós idegeket, amikor a laborban egyikük felkapott egy fehér, kötélszerű struktúrát, és rugalmasságát észlelte. Először érnek hitték, de közelebbi vizsgálattal kiderült, hogy idegről van szó.

Más fajoknál az idegeket általában vékony kollagénfal veszi körbe, és bármely mértékű nyúlás károsíthatja őket. A bálnáknál az idegsejtek egyfajta központi „magban” találhatóak meg, olyan elrendeződésben, hogy az egyes idegrostok nem megnyúlnak, hanem "kicsomagolódnak". Ezt a belső magot elasztikus rostokkal teli, igen vaskos és rugalmas külső fal veszi körbe.

A kutatók tervei szerint tovább vizsgálják az idegeket, hogy több információt szerezzenek arról, hogyan van feltekeredve ez az idegi mag, és mindez hogyan teszi lehetővé a gyors kicsomagolódást és összezsugorodást a táplálkozási folyamat során.

Egyelőre nem tudják, megfigyelhetőek-e hasonló struktúrák más állatoknál, többek között a békák torokzacskójánál vagy a kaméleonok hosszú és gyors nyelvében.