Új elmélet a Stegosaurusok csontlemezeiről

Egy új kutatás szerint a Stegosaurusoknak igen eltérő formájú lemezük lehetett, attól függően, hogy hím vagy nőstény volt az érintett egyed.

Bár a hátukon végigfutó csontos függelékek az egyik legikonikusabb dinoszauruszfajjá tették őket, máig rejtély, pontosan milyen szerepük is volt eme képződményeknek. A PLoS One folyóiratban megjelent új kutatás szerint a hímek kerekebb, szélesebb csontlemezeket viselhettek, míg a nőstényeké keskenyebb, magasabb lehetett.

Evan Saitta, a Bristol Egyetem kutatója az egyesült államokbeli Közép-Montanában lévő „Stegosaurus-temető” maradványait vette szemügyre. A fosszíliák között legalább öt egyed található meg. A kutató a csontvázakat összehasonlította ugyanazon faj - Stegosaurus mjosi - egyéb gyűjteményekben található maradványaival.

A kutató elemzése arról árulkodik, hogy a csontlemezek két különálló formát öltöttek, és ez a variáció nem magyarázható meg például az eltérő növekedési szakaszokkal. Ezáltal úgy véli, hogy a két forma valószínűleg az ivari kétalakúság (szexuális dimorfizmus) példája lehet (ugyanazon faj nőstényei és hímjei eltérő testformákra tesznek szert).

Stegosaurus. (Fotó: AFP)

Stegosaurus. (Fotó: AFP)



A kutató nem tudja pontosan megállapítani, mely lemezforma mely nemhez tartozott, de úgy véli, hogy a nagyobb, kerekebb csontlemezeket a hímek viselhették. „A modern állatok alapján tudjuk, hogy a hímek általában 'többet invesztálnak' testdíszeikbe. Jelen esetben a szélesebb csontlemezek 45 százalékkal nagyobb felszíni területet fedtek le, mint a magasabbak. Úgy vélem, eme széles lemezek kitűnő ’reklámtáblaként’ funkcionáltak, ha a hímek a nőstények elcsábítására használták őket” - magyarázza.

Természetesen az is kérdés, hogy a nőstények miért viseltek csontlemezeket. Saitta szerint néhány modern állatnál is megjelenik a testdísz kisebb változata a nőstényeken védelemül a ragadozók ellen. Ezt például több szarvat viselő fajnál meg lehet figyelni. A kutató ezért úgy véli, a Stegosaurusoknál a hímek a nemi kiválasztódás révén tettek szert a nagy, tetszetős lemezekre, mivel azonban voltak ragadozóik, a nőstények szintén kifejlesztették a tüskés lemezeket a támadások elijesztésére.

Az eredmények további adalékot nyújtanak a csontlemezek funkcióját illető vitákhoz. A Londoni Természettudományi Múzeumban jelenleg egy nagy vizsgálat zajlik az eddigi legteljesebbnek tartott csontvázon. Terveik szerint letesztelik a csontlemezeket érintő különféle teóriákat, és felmérik, elég erősek voltak-e védekezéshez. Az egyik alternatív elmélet szerint a lemezek egyfajta radiátorként funkcionáltak, elősegítvén, hogy az állatok megvédjék magukat a túlmelegedéstől.

Sophie. (Fotó: EPA/Kevin  Webb/ NHM)

Sophie. (Fotó: EPA/Kevin Webb/ NHM)



Paul Barrett, a múzeum szakembere szerint az új elmélet érdekes, de őt egyelőre nem győzte meg, úgy véli, jóval több információra van szükség a temetőről és az ott lévő, különféle méretű maradványokról.

A Stegosaurusok nagy testű, növényevő dinoszauruszok voltak, mintegy 150 millió éve éltek. A csontos lemezek mellett - amelyek két lépcsőzetes sorban sorakoztak hátuk mentén - csontos tüskéket is viseltek farkuk végén.