Törökországban megemlékeztek a gallipoli ütközet 100. évfordulójáról

Török és külföldi állami vezetők, valamint veteránok gyűltek össze pénteken a törökországi Gallipoli-félszigeten, az I. világháború egyik legvéresebb csatája kezdetének 100. évfordulóján, hogy megemlékezzenek az egykor elesettekről.

"Fiatalok tízezrei temették el a jövőjüket ezen a földön. Az itt fekvő katonák is a mi gyermekeink" - mondta Erdogan, a török köztársaságot megalapító Mustafa Kemal Atatürkre utalva, aki azt mondta annak idején, hogy az itt elesett külföldi katonák baráti földben nyugszanak.

Károly walesi herceg, brit trónörökös (k) és másodszülött fia, Harry herceg (j) az angol emlékműnél a gallipoli ütközet 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a törökországi Gallipoliban 2015. április 24-én. Az I. világháborúban az ausztrál és új-zélandi hadtest (ANZAC) illetve a török csapatok között a Dardanellák elfoglalására irányuló véres csatában Törökország mintegy 86 ezer, Ausztrália több mint 8 ezer, Új-Zéland pedig közel 3 ezer katonáját vesztette el. (MTI/AP/Lefterisz Pitarakisz)


A megemlékezésen megjelentek később átvonultak a brit emlékhelyhez, ahol Károly herceg tartott beszédet. "A két világháború hatalmas emberáldozatainak ellenére az intolerancia és az erőszak legbarbárabb formájára való hajlam továbbra is állandó forrása a megosztottságnak és a konfliktusoknak" - fogalmazott a brit trónörökös

"Mindünknek kötelessége felvenni a küzdelmet az intolerancia, a gyűlölet és az előítélek ellen, hogy ténylegesen elmondhassuk, megadtuk a tiszteletet mindazoknak, akik Gallipolinál és máshol harcoltak és haltak meg" - tette hozzá.

A szövetséges csapatok - amelyek a végnapjait élő Oszmán Birodalom csapatai ellen harcoltak - brit vezetés alatt 1915. április 25-én szálltak partra a Gallipoli-félszigeten azzal a céllal, hogy elfoglalják a Boszporuszt és a Dardanellákat. Tengeri utat akartak nyitni a szövetséges Oroszország felé, de a török csapatok heves ellenállásával találták szemben magukat. A kezdetben 200 ezres szövetséges sereg derékhadát ausztrál és új-zélandi katonák, az ANZAC-csapatok alkották.

A kilenc hónapig tartó harcok alatt, amelyek a szövetségesek visszavonulásával, török győzelemmel értek véget, a törökök összesített vesztesége elérte a 250 ezret. A szövetségesek oldalán a harcokban 55 ezren, az őket tizedelő betegségekben 21 ezren haltak meg, az eltűntté nyilvánítottak száma tízezer volt.

A hadjárat során vált ismertté a szövetségesek egyik támadását visszaverő Mustafa Kemal fiatal alezredes, akiből később a függetlenségi háború hőse és a modern Törökország alapító atyja lett 1923-ban.