Orbán Viktor szerint történelmi feladat volt az alaptörvény megalkotása

Magyarország alaptörvényének megalkotása történelmi feladat, szükségszerűség volt - mondta a miniszterelnök pénteken a Parlamentben, a Párbeszéd és identitás című, az alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulója alkalmából tartott konferencián.

A kormányfő szerint a régi alkotmány értéksemleges szövegéhez képest a legfontosabb változás, hogy az alaptörvény "alkotmányos identitásunkat is megjeleníti".

Orbán Viktor a magyar alkotmányos identitás elemei közé sorolta a nyelv és a kultúra védelmét, a közösségelvűséget, a munkaalapú társadalom deklarálását és a történelmi dimenziót, azaz hogy az alaptörvény beemeli a magyar történelem sajátos jogi iratait is. Utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta: amíg a magyar állam fennáll, mindig is létezni fog a történeti alkotmány, ezért is nevezik a négy éve elfogadott dokumentumot alaptörvénynek, amely "beépülhet a történeti alkotmány szövetébe és vívmányai közé".

Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Rupert Scholz, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem professzor emeritusa kezet fog az alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulója alkalmából rendezett, a Párbeszéd és identitás című kétnapos nemzetközi konferencia második napján az az Országház Felsőházi termében 2015. április 24-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Rupert Scholz, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem professzor emeritusa kezet fog az alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulója alkalmából rendezett, a Párbeszéd és identitás című kétnapos nemzetközi konferencia második napján az az Országház Felsőházi termében 2015. április 24-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd



Kiemelte: mivel az alaptörvény a magyar nemzet történetének, politikai-kulturális életének folytonosságát szimbolizálja, ezért nem törekedhettek olyan szövegre, amely bármely európai demokratikus ország alkotmánya is lehetne. Emellett nem törekedhettek olyan szövegre sem - mivel követni kell az alkotmányban az ország sorsában bekövetkezett változásokat -, amely alapján bárki azt gondolhatná, hogy a magyarok előző nap léptek be Európa ajtaján - fejtette ki.

"Az alkotmányt úgy tekintettük mint a nemzet személyi igazolványát", így nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt, amink van, földünket, nyelvünket, természeti és szellemi értékeinket - fogalmazott Orbán Viktor.

Az alaptörvény passzusai közül kiemelte a kereszténység nemzetmegtartó erejének deklarálását, valamint annak kimondását, hogy az 1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezést csak 1990. május 2-án tudták helyreállítani. E felsorolásában megemlítette továbbá a nemzetiszocializmus és a kommunizmus bűneinek elévülhetetlenségét, a határokon kívül élő magyarok sorsáért viselt felelősséget és az ország eladósítása elleni szabályt.

A miniszterelnök beszédében kifejtette: az Európai Unió tagállamai közül a többi volt kommunista ország még az EU-ba belépés előtt megalkotta új alkotmányát, Magyarország azonban erre nem volt képes, így már uniós tagként kellett megalkotnia alaptörvényét. Mint fogalmazott, a hatályos európai jogrend nemcsak mért, hanem a magyar alaptörvény alapján meg is mérettetett, így "láthattuk az európai intézmények teljesítményét, kettős mércét, nyomásgyakorlást, ideológiai túlzásokat".

Orbán Viktor miniszterelnök az alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulója alkalmából rendezett, a Párbeszéd és identitás című kétnapos nemzetközi konferencia második napján az az Országház Felsőházi termében 2015. április 24-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd



A kormányfő hosszan beszélt az előző alkotmányról is, amelyet úgy jellemzett: "a piacgazdaságra kalibrált, módosított régi alkotmány, a Trabantba szerelt Mercedes-motor csak döcögve működött, és folyton lefulladt". Emellett hiányzott belőle a történeti folytonosság kimondása - tette hozzá.

2010-ben azonban - folytatta - a magyar választók megértették, hogy "le kell zárnunk a hosszúra nyúlt átmeneti és zavaros időszakot". A már "agyonmódosított" alkotmány további módosításának lehetőséget - mondta - a kormánypártok elvetették, mert "nem lehetett rá annyi foltot tenni, hogy ne üssön át a szöveg eredeti vörös színe".

Orbán Viktor összegzése szerint Magyarország alaptörvénye egységes értékrendszer és átgondolt koncepció alapján született meg, "építéséhez olyan elemeket is felhasználtak, amelyeket a korábbi építők elvetettek", így például a történeti alkotmány vívmányait, de beemeltek olyan rendelkezéseket is, amelyek az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatából származnak. Szavai szerint "van mit megvédenünk, lesz mit megvédenünk az előttünk álló európai vitákban".