A Rosetta Osiris készüléke március közepén rögzítette a 67P/Csurjumov Geraszimenkóból kiszakadó porszökőkutat.
Először lehettek tudósok szemtanúi egy porszökőkút keletkezésének üstökösön a Rosetta űrszonda műszerei segítségével - közölte a Naprendszer-kutató Max-Planck Intézet és a Német Űrügynökség (DLR).
A 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstököst követő Rosetta fedélzetén lévő Osiris kamerarendszer március közepén rögzítette a porsugarat, amikor az űrszonda mintegy 75 kilométer távolságra volt a vándortól.
"Először sikerült közvetlenül megfigyelni egy új porsugár születésének pillanatát. Ez a megfigyelés segíteni fog bennünket abban, hogy megfejtsük az üstökös eddig nem teljesen értett aktivitását" - hangsúlyozta Ekkehard Kührt üstököskutató, aki a Német Űrügynökség részéről a Rosetta-missziót vezeti.
A Rosetta Osiris készüléke által megfigyelt porszökőkút. (Fotó: ESA/Rosetta/MPS for OSIRIS Team MPS/UPD/LAM/IAA/SSO/INTA/UPM/DASP/IDA)
A felvétel különlegessége, hogy a porszökőkút az árnyékos oldalon keletkezett. Az űrvándor napos oldalán rendszeresen lövellnek port ilyen szökőkutak a világűrbe. Az elkövetkező hetekben a 67P/Csurjumov-Geraszimeko aktivitása folyamatosan erősödik. Amint közeledik a Naphoz, felülete felhevül, úgyhogy egyre több gázt lövell a világűrbe, amely magával ragadja a port. Az üstökösök általában nem porból, hanem gázból "termelnek" többet.
Az égitest akkor lesz a legaktívabb, amikor eléri a perihéliumot, vagyis pályájának a Naphoz legközelebb eső pontját, ez négy hónap múlva, augusztus közepén következik el. Napos oldalán már egészen jól felismerhető a por szökése.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a Rosetta egy "folyamatosan működő porszökőkutat" rögzített, vagy csak egy rövid idejű kitörést.
A Rosetta-misszió az ESA legnagyobb projektje, ennek révén a tudósok bepillanthatnak a 4,6 milliárd éves Naprendszer kezdeteibe.
