A fenntartható fejlődés bizottsága lefolytatta az energiahatékonysági törvény vitáját

A parlament fenntartható fejlődés bizottsága keddi ülésén lezárta az energiahatékonysági törvényjavaslat részletes vitáját, amelyen Hevesi Zoltán Ajtony, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a jogszabályra azért van szükség, mert az energiahatékonysági uniós irányelv átvételével késlekedett Magyarország, így kötelezettségszegési eljárás indult ellene.

Saját módosító javaslatot nem készített a bizottság, egyedül Szél Bernadett (LMP) javaslatáról döntöttek, azt 2 ellenzéki igenlő és 6 kormánypárti nemleges szavazattal elutasította a bizottság. Szél Bernadett javaslatának lényege az volt, hogy az évi 1,5 százalékos országos új energia megtakarításból a kormány ne adhasson egynegyed résznyi engedményt a végfelhasználóknak.

Sallai R. Benedek (LMP) bizottsági elnök kifejtette, az irányelv átvételének megfelel a törvényjavaslat, de úgy vélte, hogy ennél többre, a társadalom befolyásolására lenne szükség. Ez egyrészt a lakosság informálását jelentené az energia megtakarítás eszközeiről, másrészt a kormány az adó- és támogatáspolitikával ösztönözhetné a megtakarítást - hangsúlyozta.

Az elnök elhibázottnak nevezte a kormány rezsicsökkentését, mivel szavai szerint nem az energia árát, hanem a felhasználását kellene csökkenteni. Ehhez a véleményhez csatlakozott Heringes Anita (MSZP) is, mondván, hogy az az igazi rezsicsökkentés, amit nem kell kifizetni.

Bencsik János (Fidesz), bizottsági alelnök - egyebek mellett - azt emelte ki, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban készül az energiahatékonysági szemléletet terjesztő cselekvési terv, amelyet a kormány még tavasszal elfogadhat.

A felvetésekre reagálva Hevesi Zoltán Ajtony elmondta, hogy a 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban, az operatív programokon keresztül - energia magtakarításra - 750 milliárd forinthoz jut Magyarország. A saját erőt pedig a zöld bank biztosítja majd - tette hozzá a helyettes államtitkár.