Két és fél órás nemzetpolitikai meghallgatást tartott ma az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága.
Autonómia és kisebbségi jogok, magyar közösségi sérelmek, kettős állampolgárság, illetve visszahonosítás, diaszpóra-gondozás, a kárpát-medencei magyar közösségek finanszírozása, gazdasági felzárkóztatása, kétoldalú kapcsolatok és szomszédságpolitika - két és fél órás, maratoni nemzetpolitikai meghallgatást tartott ma az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága. Mindenre kiterjedő beszámolót tartott az ágazat három legfontosabb szereplője: Semjén Zsolt kormányfő-helyettes, Potápi Árpád János államtitkár és Wetzel Tamás helyettes államtitkár. A képviselők, - főként az ellenzékiek - hosszú kérdéssort intéztek hozzájuk, amire tételesen válaszoltak. Volt, aki megjegyezte, hogy két új kormányzati tisztséget hozott létre a Miniszterelnökség, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium, ami csak gyarapítja a tisztségviselők számát.
Kossuth Rádió, Határok nélkül
Semjén Zsolt kormányfő-helyettes mind Szili Katalin miniszterelnöki megbízottá, mind Kalmár Ferenc szomszédságpolitikai miniszteri megbízottá történő kinevezését kitűnő döntésnek tartja. A Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában Szili Katalin múlhatatlan érdemének nevezte, hogy a Kárpát-medencei Képviselők Magyar Fórumával életben tartotta a magyar-magyar párbeszédet, s a külhoni magyarok ismerik és szeretik. Semjén Zsolt óriási előrelépésnek és példátlan sikernek nevezte, amit Kalmár Ferenc a kisebbségi jogok vonatkozásában elért.
Semjén Zsolt arról is beszélt a műsorban, hogy meglátása szerint a román fél elzárkózik azoknak a kérdéseknek a megvitatásától, amelyek a magyarok számára a legfontosabbak: a kisebbségi szimbólumhasználattól, a kétnyelvű utcatábláktól, az egyházi ingatlanok rendezésétől, s biztonsági veszélynek nevezik a magyarok autonómia-ügyét.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte: bizottsági elnökként már megfogalmazta azt a kérést, hogy a külhoni magyar cégek vezetői magyar feliratokat használjanak és magyar dolgozókat is alkalmazzanak. Hozzátette: államtitkárként ismét megkeresi a magyar cégek vezetőit.
A határon túli magyarság gazdaságilag történő helyzetben hozásaként említette, hogy erre az évre hirdette meg a magyar kormány a külhoni szakképzés évét, s a tervek szerint a következő esztendő a külhoni fiatal vállalkozók éve lesz. Potápi Árpád János hangsúlyozta: a szülőföldön történő boldogulás előfeltétele a gazdasági vállalkozások megerősödése, s az, hogy meg tudnak-e jelenni magyar vállalatok a térségben. Gazdasági eszközök bevonására, pályázatok kiírására, átfogó gazdasági koncepciók kidolgozására van szükség – tette hozzá. Az államtitkár arról tájékoztatott, hogy az idei szakképzés évére 500 millió forint áll rendelkezésre, s legalább ennyit szeretnének szánni a külhoni ifjú magyar vállalkozók évére is.
