Másodrendű polgár-e az, aki nem Quaestor-károsult? - kérdések az Országgyűlésben

A Bosnyák tér és a Keleti pályaudvar összekötésének lehetőségéről, iskolák tervezett bezárásáról és Esztergomi dunai gátrendszeréről is szó volt hétfőn a parlamentben a kérdések között.

MSZP: tervezik-e a Bosnyák tér és a Keleti pályaudvar összekötését?

Az MSZP-s Tóth Csaba arról beszélt, hogy a kormányzati nyilatkozatok szerint nem várható a 4-es metró meghosszabbítása a Bosnyák tér felé. Azt kérdezte, hogy van-e lehetőség a tér és a Keleti pályaudvar villamossal való összekötésére, amivel Rákospalotát is el lehetne érni.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában indokoltnak nevezte a gyors villamosvonali összeköttetést, és jelezte, hogy ezt beemelték a prioritások közé. A főváros 330 milliárd forint fejlesztési forrásból 180-at kifejezetten a közösségi közlekedés fejlesztésére költhet, a támogatásból ez a vonal is megépül legkésőbb 2020-ig - tette hozzá.

LMP: miért akarnak iskolákat bezárni?

Ikotity István, az LMP politikusa arról faggatta a kabinet képviselőjét, hogy miért akarják bezárni Budapesten a XV. kerületi, Neptun utcai általános iskolát, valamint a VIII. kerületi Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskolát.

Rétvári Bence Emmi-államtitkár reagálásában arra hívta fel a figyelmet, hogy még egyik intézmény esetében sem született döntés, azt esetlegesen - a törvény szerint - május végéig kell meghozni. A Raoul Wallenberg iskolával kapcsolatban úgy tájékoztatott: a konzultáció arról folyik, hogy mikor lesz egy középfokú intézmény épületéből egy felsőfokú oktatási intézmény.

A Fidesz az esztergomi gátrendszerről érdeklődött.

A fideszes Völner Pál a táti gátrendszer Esztergom térségében való meghosszabbításáról érdeklődött, hangsúlyozva, hogy Esztergomnak a jelenleginél erősebb gátrendszerre van szüksége.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium (BM) önkormányzati államtitkára azt válaszolta, hogy a 2014-2020-as tervezési időszakra szóló projektjavaslatokban számol a kormány az esztergomi Prímás-sziget védelmével, ennek megoldására lesz lehetőség.

LMP: kivel és mit csinált Lázár János 2013-as útjain?

Szél Bernadett (LMP) azt mondta, a magyar adófizetők egy éve nem tudják, hogy Lázár János "kivel és mit csinált" 2013-ban "luxuskörülmények között, luxusszállodákban" Olaszországban és Svájcban. A jogállamokban a kár megtérítése legfeljebb enyhíti, de nem váltja ki a büntetést - tette hozzá arra utalva, hogy a miniszter kifizette az utak költségeit.

Emlékeztetett rá, hogy Lázár János a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén két alkalommal sem volt hajlandó válaszolni ezekre a kérdésekre.

Kiemelte, hogy márciusban viszont ítélet született arról, ki kell adni az adatokat a "megmagyarázhatatlanul drága városlátogató túrákról".

A Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszként kijelentette: a nemzetbiztonsági bizottság ülésén már elmondta, azért nem tudja megadni az út koordinátáit és azért vállalta a befizetést, mert ha nyilvánosságra kerülne azok neve, akikkel találkozott, az veszélyeztetné az ország nemzetbiztonsági érdekét. Lázár János leszögezte: később sem fogja nyilvánosságra hozni, hogy kivel találkozott.

LMP: másodrendű polgár az, aki nem Quaestor-károsult?  

Schmuck Erzsébet (LMP) arról számolt be, hogy pártjának jogsegélyszolgálata azzal szembesült: a nem Quaestor-károsultak úgy érzik, másodrendű polgárok lettek.

Hangsúlyozta: több ezer Buda-Cash- vagy Hungária-ügyfél várja, hogy hozzájusson zárolt magánvagyonához, nekik bonyolult procedúrák sorozatát kell végigjárniuk. Velük mi lesz? - tette fel a kérdést, hozzátéve: szerinte politikai támogatás "olajozta" a Quaestor felelőtlen működését.

Orbán Gábor, a nemzetgazdasági tárca államtitkára kijelentette: a tárca azért dolgozik, hogy csökkentse a károsultak számát most és a jövőben is. A Quaestor-ügy egyediségével indokolta követeléskezelő alap felállítását.

A jövőbeni hasonló helyzetek elkerülése érdekében mindent meg kell tenni - közölte, hozzátéve: a kormány a múlt héten benyújtott egy ezt célzó javaslatot.