A szlovák politikusok jelentős része attól tart, ha elfogadná, hogy jogtalan, embertelen és elfogadhatatlan volt a felvidéki magyarok kitelepítése, megkérdőjeleződhetnek az államhatárok, holott a két kérdésnek nincs köze egymáshoz – mondta Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke.
A bizalom megteremtéséhez újra meg újra el kell mondani, hogy a második világháború után a kollektíven bűnösnek nyilvánított felvidéki magyar közösség egy részének kitelepítése olyan rendezendő ügy, amelynek semmi köze Szlovákia államhatáraihoz – mondta Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke annak kapcsán, hogy április 12-e a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja. „Párbeszéd, párbeszéd, párbeszéd, és akkor is nyitni kell ezeket a kérdéseket, hogyha a másik oldalon elzárkóznak tőle” – fogalmazta meg a politikus. Hozzátette: ha folyamatosan napirenden tartják a kérdést, akkor előbb-utóbb valamilyen választ kell adni rá.
Berényi József, az MKP elnöke a felvidéki magyarok kitelepítéséről - 180 perc
A pártelnök szerint a szlovák politika azért nem járul hozzá a kérdés kezeléséhez, mert a helyi közéleti emberek jelentős része szerint, ha elfogadnák, hogy jogtalan, embertelen és elfogadhatatlan volt a lakosságcsere keretében zajlott kitelepítés, akkor megkérdőjeleződhetnek a határok, illetve Szlovákia létrehozása, annak körülményei. „Mindig itt kötünk ki, de sajnos ez így van” – fogalmazta meg. Berényi József szerint senki nem Szlovákia határait kérdőjelezi meg ezzel az üggyel, hanem a magyarokat az akkori Csehszlovákiában sújtó eljárást.
A kitelepítések előzménye volt a hírhedt jogfosztó Benes-dekrétumok kiadása, azok pedig az 1945. április 5-én elfogadott kassai kormányprogramra támaszkodtak, amely a Csehszlovákia területén élő összes németet és magyart háborús bűnösnek mondta ki.
Berényi József arról is beszélt, hogy Szlovákia európai uniós csatlakozásakor "a hajó elment", amikor Brüsszel figyelmen kívül hagyta a kitelepítések, illetve a csehszlovákiai magyar és német közösséget kollektíven bűnössé nyilvánító, a jogrendben máig megőrzött Benes-dekrétumok ügyét. Az EU salamoni döntéssel megkerülte a kérdést, úgyhogy nemzetközi intézmény segítsége ebben nem nagyon várható – tette hozzá.
A magyar országgyűlés 2012 decemberében ellenszavazat nélkül nyilvánította a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapjának április 12-ét. Ez a nap volt ugyanis a kitelepítések kezdő napja, 1947-ben ezen a napon indult el az első, felvidéki magyarokat szállító vonatszerelvény Magyarországra. A kitelepítések az úgynevezett lakosságcsere-egyezmény alapján valósultak meg, a több mint két évig tartó folyamat során legkevesebb nyolcvanezer felvidéki magyart telepítettek ki, az utolsó vonattranszport 1949 júniusában indult útnak.
