Tovább erősödik a magyar részvétel az európai űrkutatásban

Magyarország 2015. február 24-én az Európai Űrügynökség teljes jogú tagjává vált. A csatlakozás előnyeiről Csurgai-Horváth László, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) űrkutató csoportjának vezetője, egyetemi docens beszélt az m1 Ma este című műsorában.

A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a csatlakozás következtében a hazai űrkutatással és űrtechnológiával foglalkozó szakemberek sokkal több projektbe kapcsolódhatnak be, megnyílik az Európai Űrügynökség valamennyi pályázati lehetősége. Korábban csak kivételes esetben volt lehetőség olyan országból pályázni, amely nem tagja az ügynökségnek. Ilyen volt például a Rosetta-program, amelybe sikeresen kapcsolódtak be hazai kutatók – utalt rá Csurgai-Horváth László.

Kevesen tudják, hogy milyen sokan foglalkoznak Magyarországon űrkutatással, űrtechnológiával. Ez utóbbi inkább a mérnöki megoldásokra koncentrál, míg a kutatás a tudományos háttérre fókuszál – árulta el a BME docense.

A beszélgetésben szóba került a Geraszimenko-üstököst vizsgáló Rozetta űrszonda aktuális helyzete is. A 2004-ben elindított szerkezet két nagyon fontos részét állították elő magyar kutatók. A fedélzeti számítógépet a Wigner Kutatóközpont, az energiaellátó-rendszert pedig a BME mérnökei – idézte fel a szakember.

A szonda sikeresen landolt az üstökösön, sajnálatos módon olyan helyzetben van jelenleg, hogy a napelemek nem kapnak elegendő energiát. Az üstökös közelít a Nap felé, így hamarosan melegebb lesz a külső környezet és véget érhet a hibernált állapot – zárta a beszélgetést Csurgai-Horváth László.