Egy kutatócsoport kifinomult új kormeghatározó technikával kimutatta, hogy a Kisláb néven ismert fontos kövület megközelítőleg 3,7 millió éves.
A korai emberi előfutár maradványait Dél-Afrikában ásták ki a 90-es években. Darryl Granger, a Purdue Egyetem geológusa és a
Nature folyóiratban megjelent tanulmány vezetője kifejtette, Kisláb korát mindig is vita övezte, ezért szinte lehetetlen volt meghatározni helyét az emberi családfán.
A kutatók kimutatták, hogy Kisláb - az Australopithecus prometheus faj tagja - megközelítőleg ugyanakkor élt, amikor az Australopithecus afarensis, amelynek leghíresebb megkövesedett képviselője az Etiópiában fellelt Lucy. Mindkét faj az emberszabású és emberszerű vonásokat ötvözte, de eltérő jelleggel.
A kutatók 11 kőzetmintát vettek szemügyre a Kisláb szinte teljesen ép csontváza körüli régióból, a Sterkfontein-barlangokból, hogy meghatározhassák korát. Az eredményeknek az emberiség ősi rokonai közötti evolúciós kapcsolatok szempontjából is nagy hordereje lehet.
2015. április 1-jén közzétett kép Kisláb maradványairól a Sterkfontein-barlangok lelőhelyen. (Fotó: AFP)
Fajunk, a Homo sapiens megközelítőleg 200 ezer éve fejlődött ki. Az emberi nem (Homo) korábbi tagjai több mint kétmillió évre tekintenek vissza. Nemünket az emberi családfa más fajai előzték meg, beleértve az Australopithecus nem különféle képviselőit. Lucy fajának tagjai Kisláb kortársai voltak, bár maga Lucy mintegy 500 ezer évvel később élt.
Mind Lucy, és Kisláb nőnemű volt. Kisláb faja némileg nagyobb és magasabb volt Lucyénál, gorillaszerű arcvonásokkal, de teljesen felegyenesedett és erős testtel, a mászást segítő szintén erős kézzel - mondja Ron Clarke és Kathy Kuman, a Witwatersrand Egyetem paleoantropológusa. A modern emberszabásúak megnyúlt mellső végtagjával ellentétben, kezének arányai a miénket idézték, hosszú hüvelykujjal és viszonylag rövid ujjakkal és tenyérrel. Lába némileg hosszabb volt karjánál, szintén ellentmondva a modern emberszabásúakénak.
Clarke és Kuman megjegyezte, hogy az arcszerkezet és bizonyos fogak hasonlósága Kisláb és a későbbi emberi rokon, a Paranthropus között arról árulkodik, hogy faja a Paranthropus őse vagy közeli rokona lehetett.Kisláb új „életkora” azt is sugallja, hogy Lucy faja nem az egyetlen lehetett, amely elősegíthette az emberi családfa későbbi tagjainak kifejlődését - mondják a kutatók. „Ennélfogva, az a megállapítás, miszerint legalább kettő Australopithecus faj élt egyidejűleg (3,7 millió éve) Afrika más-más területein, felveti a kérdést, mennyi egyéb faj lehet odakinn, amelynek maradványait még nem találtuk meg?” - mondja a két szakember.
Lucy maradványai az addisz-abebai nemzeti múzeumban 2013-ban. (Fotó: AFP)
Először több mint egy évtizede próbálták meghatározni Kisláb korát, körülbelül 4 millió évesnek saccolták az eredmények alapján, ami a legidősebb Australopithecusok közé helyezte volna. A barlangokban fellelt kövületek korának meghatározása ugyanakkor igen komplikált, mivel az érintett anyagot víz is bemoshatta a barlangba kívülről, ami könnyen összezavarja az elemzést. Amikor mások is szemügyre vették a Kisláb közeli cseppkőkérgeket, kiderült, hogy a képződmények mintegy 2,2 millió éve alakultak ki.
Egy frissebb kutatás során viszont már arra derült fény, hogy a szomszédos cseppkövek nem tükrözik Kisláb korát, mivel nem részei a fosszíliáknak otthont adó kőzetrétegnek, ennélfogva nem ugyanakkor keletkeztek. Az új elemzésben Granger és csapata az alumínium- és berilliumizotópok arányát mérte le kvarcban, ugyanabban a kőzetrétegben, ahol a csontváz is nyugszik.
Ezenkívül azt is feltárták, hogy az ugyanezen barlangban talált legkorábbi kőeszközök kora mintegy 2,2 millió évre tekint vissza, vagyis hasonló korúak, mint a Kelet- és Dél-Afrika egyéb lelőhelyen találtak. Granger szerint mindez kapcsolatot sugall a dél- és kelet-afrikai hominidák között, amely nem sokkal a kőeszközök megjelenése után épült ki.
