Törpevíziló született Nyíregyházán

Az utódon az ilyenkor szokásos első orvosi vizsgálatot még nem tudták elvégezni a szakemberek, mert az anyaállat nagyon védi, de a körülbelül öt-hat kilogramm súlyú borjú szemmel láthatólag jó egészségnek örvend

Broutille, a tizenhat éves anyaállat nagyon gondosan, naponta négy-öt alkalommal szoptatja borját, amely 2-4 hónapos korában kezd majd szilárd táplálékot fogyasztani, ami szénából, zöldség- és gyümölcsfélékből áll.

A Nyíregyházi Állatparkban egyébként másodjára születik ilyen állat: 2011-ben látott napvilágot a borjú nővére, az akkori feljegyzések alapján naponta mintegy negyed kilogrammal gyarapodott, így ennél az utódnál is hasonló értékeket várnak majd a gondozók - mondta Révészné Petró Zsuzsa, a Nyíregyházi Állatpark szóvivője.

A sóstógyógyfürdői állatpark a nemzetközi fajmegmentési program keretében tartja ezt a veszélyeztetett fajt, jelenleg a Dániából érkezett apa, a francia anya, a négyéves nőstény és a kétnapos utód él a kertben. Mint azt Révészné Petró Zsuzsa megjegyezte, a borjú ivarát még nem tudták megállapítani, hím állatnak azonban jobban örülnének, mert a törpevízilovaknál - valamilyen oknál fogva - sokkal több nőstény születik, mint hím.

Törpevíziló született a Nyíregyházi Állatparkban


A faj jellegzetessége még, hogy a párzás után mintegy hét hónappal egyetlen borjú lát napvilágot. Életének első heteiben még nem tud messzire menni, így anyja elrejti a sűrűben (elfekteti), és időről időre felkeresi, hogy megszoptassa. A kicsi születési súlya öt hónapos korában megtízszereződik, anyja 6-8 hónapos korában választja el.

A törpevíziló az egyik legkésőbb, a 19. század végén felfedezett nagy emlősfaj, rokonát, a nílusi vízilovat már az ókorban is ismerték. Ennek oka, hogy a rejtett életmódot folytató, félénk állat a fehér ember által nem járt nyugat-afrikai esőerdők mélyén él.

A kipusztulás szélén lévő, igen ritka vastagbőrű állatfaj az ötször nagyobb, másfél tonnás nílusi rokonával ellentétben már csak nagyon kis területen található meg. Körülbelül két-háromezer egyed él szabadon, állományát leginkább az erdőpusztítások, az élőhelyek csökkenése és a vadászat fenyegeti.

A világ állatkertjeiben kevesebb, mint háromszáz egyedet tartanak számon, melyből 140 példány európai állatkertekben látható.