Az utódgondozás legkorábbi kövületére bukkantak rovaroknál

Egy kutatócsoport a rovarok közötti anyai gondoskodás legkorábbi megkövesedett bizonyítékát találta meg.

Az eLife folyóiratban publikált tanulmány az utódgondozás rovarok közötti legkorábbi közvetlen bizonyítékának idejét több mint 50 millió évvel tolja hátra az időben, tehát legalább 100 millió évesnek tekinthető a gyakorlat, vagyis a dinoszauruszok korára tekint vissza.

Az új kövület az egyetlen, amely mezozoikumi - megközelítőleg 180 millió éves tartomány - kifejlett nőstényt foglal magában. A mezozoikum a hüllők kora, szemtanúja volt a dinoszauruszok felemelkedésének és hanyatlásának, valamint a Pangea szuperkontinens feltöredezésének.

A nőstény lemezes pajzstetű egy borostyándarabban maradt fenn, amelyet Mianmar északi részén, egy bányában leltek fel. 60 petével és az első, frissen kikelt nimfáival együtt esett csapdába. A petéket és a nimfákat viasszal bevont petezsák borítja be az anya potrohán. Az utódgondozás eme primitív formája megvédi a fiatal nimfákat a nedves és száraz feltételektől, illetve ragadozóiktól addig, míg szert nem tesznek saját védelmező viaszrétegükre.

Illusztráció - rovar borostyáncsapdában (Fotó: AFP)

Illusztráció - rovar borostyáncsapdában. (Fotó: AFP)



A magatartás olyan sikeres az utódok túlélésének biztosításában, hogy ma is igen elterjedt a rovarok között. A fiatal nimfák a petezsákban kelnek ki, és néhány napig ott is maradnak, mielőtt kimerészkednének a nagyvilágba.

Az eredmények magyarázatot nyújthatnak a leveles pajzstetvek korai diverzifikációjára is. A virágos növények és hangyák megjelenéséről hiszik úgy, hogy létfontosságú lépés volt számos új rovarfaj gyors evolúciójához, de ezek az élőlények még nem voltak jelen a lemezes pajzstetvek evolúciós történetében. „Az utódgondozás fontos lépés lehetett a pajzstetvek korai szétterjedésében, amelyre a jura végén vagy a kréta időszak legkorábbi szakaszán került sor” - mondja Po Vang, a vizsgálat vezetője.

A szülői feladatokat ellátó állatok esetében nagyon ritka a megkövesedett bizonyíték, különösen a rovaroknál. A szárnyatlan nőstények nem sokat mozogtak, így kisebb valószínűséggel estek véletlenül csapdába. Egy hasonló korú csótányról is tudnak, amely nagy mennyiségű petével együtt maradt fenn, ám eme rovarok gyakran csak lerakják petéiket, nem gondoskodnak róluk. Az utódgondozás egyetlen másik ismert bizonyítéka kainozoikumi - a jelenbe nyúló földtörténeti korszak, amely 65 millió éve, a dinoszauruszok kihalásával kezdődött - borostyánból származik.

Vang szerint, bár az elemzések mintha azt sugallnák, hogy az ősi rovarok gondozták utódaikat, ez az első közvetlen, egyértelmű bizonyíték erre a kövületek között.

Az új faj a Wathondara kotejai nevet kapta.