Folytatódtak a lausanne-i tárgyalások

Folytatódott hétfőn az iráni nukleáris programról szóló tárgyalásoknak a kitűzött határidő előtti utolsó fordulója a svájci Lausanne-ban.

Az Irán és a Hatoknak nevezett országcsoport - az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország - külügyminiszterének részvételével folyó tárgyalások célja, hogy a keddi határidőre végső formába öntsék a teheráni atomprogramról szóló keretszerződést.

Az elnöklő Mohammad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter és Federica Mogherini, az Európai Unió külpolitikai főképviselője széles mosollyal, míg John Kerry amerikai külügyminiszter zárkózott arccal foglalt helyet a tárgyalóasztalnál. Az asztalnál a brit, a francia, az orosz, a kínai és a német diplomácia irányítója mellett az iráni küldöttség foglalt helyet. A tavaly novemberi bécsi tárgyalások után most első ízben van jelen valamennyi külügyminiszter a tárgyalásokon, amelyeken azt kívánják elérni, hogy az iráni gazdaságot évek óta fojtogató nemzetközi szankciók feloldása fejében Irán ne törekedjen atomfegyver előállítására, és ezt szigorúan ellenőrizhessék.

Abbász Aragcsi iráni főtárgyaló előző nap újságíróknak azt mondta: lehetséges a megegyezés, de "két-három kérdést" még tisztázni kell.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn a déli órákban elutazott Lausanne-ból, de - mint a tárca szóvivője közölte - kedden visszatér, "amennyiben haladást érnek el". A szóvivő hozzátette, hogy a miniszter már a lausanne-i előtt betervezett találkozókra tért vissza Moszkvába.

Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes késő délelőtt azt mondta, nagyon intenzív és átfogó tárgyalásokat folytattak, és optimizmusra ad alapot, hogy a megbeszélések valamennyi résztvevője eltökélten törekszik az előrelépésre.

A kompromisszum útjában azonban továbbra is több akadály áll - emlékeztetett az AFP francia hírügynökség. Az egyik legkényesebb kérdés, hogy Irán a megállapodás megkötése után egyszerre és azonnal el kívánja töröltetni az ENSZ által 2006-ban elrendelt büntetőintézkedéseket, míg a nyugati országok szerint ez csak fokozatosan történhet, az iráni kötelezettségvállalások betartása függvényében.

Teherán folytatni kívánja a nukleáris kutatás-fejlesztést is, hogy idővel használhassa korszerűbb és hatékonyabb centrifugáit urándúsításra. A nyugati országok és Izrael szerint azonban a centrifugák fejlesztése révén Irán lerövidítheti azt az időt, amely alatt atombomba gyártásához elegendő dúsított urániumot lesz képes előállítani.

Aragcsi azt is megerősítette, hogy a korábbi egyeztetésektől eltérően Irán nem hajlandó gyengén dúsított, mintegy 8000 tonnás uránkészletét külföldre szállítani, de más megoldásokat javasolt a nagyhatalmak aggodalmainak eloszlatására.

A keretmegállapodás létrejöttére a felek március 31-ét szabták meg határidőként, míg a nemzetközi politikai viszonyokra több mint 12 éve nehezedő kérdés végleges megoldására hivatott, hosszú távú megállapodást június 30-ig tervezik megkötni.