Vámosi-Nagy szerint van törekvés az egy számjegyű szja-ra

Ha a személyi jövedelemadót 9 százalékra csökkentenék, az 700 milliárd forintos kiesést okozna a költségvetésben - hívta fel a figyelmet az adószakértő. Mindennek ellenére Vámosi-Nagy Szabolcs szerint lehetséges az egyszámjegyű szja a ciklus végére. Az E&Y igazgatója a közrádióban arról is beszélt, hogy ha egykulcsossá teszik a társasági adót is, annak rátája 10-11 százalék lehet.

A kormányzat azt tervezi, hogy még a nyár előtt elfogadják a 2016-os költségvetést – hangzott el a Kossuth Rádió G7 című műsorában.

Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő, az E&Y igazgatója elmondta: ennek van előnye és hátránya. Ha a költségvetést elfogadják még májusban, annak van egy pozitív üzenete, miszerint az állami pénzügyek rendben vannak, ebben az országban lehet bízni, kiszámítható. A hátránya, hogy minél korábbra tesszük a költségvetést, annál kevésbé nyugszik tényszámokon. Most meg kell tudnunk határozni, jövőre mennyi lesz a fogyasztói infláció, a bérinfláció, milyen GDP-növekedésre számítunk. Nyilván, ha ezt októberben kell megtennünk, az egy biztonságosabb dolog. Ez azonban nem kőbe vésett, a költségvetéshez hozzá lehet nyúlni, hiszen feles törvény, nem kell hozzá kétharmad sem – hívta fel a figyelmet.

Mint mondta: arról nem hallott, hogy a jövő évi adótörvényeket is most terjesztenék be, ez nem kizárt, de akkor sem történik semmi, ha decemberben hirdetik ki a következő évre vonatkozó változásokat.
Kossuth Rádió - G7 2015.03.29.

Annak kapcsán, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a tisztességes cégeket segítő, szolgáltató adóhivatalt, egyszerűsödő ügyintézést, és az adócsökkentés folytatását ígérte, Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke a műsorban azt mondta: ezeket az irányokat a szervezet évek óta szorgalmazza. Az adóhatóságnak eddig a döntéseiért nem kellett érdemi felelősséget vállalnia. Vagyis, ha a hivatal jogszabálysértő döntést hozott, és az adózónak lett igaza, a hatóság legfeljebb megveregette a vállát. Az az erőfeszítés, amit az ügy visszafordításáért kellett tenni, viszonzatlan maradt. A hivatalnak egyszerűsítenie kell az eljárásait, világossá kell tennie a határidőket, és felelnie kell a döntéseiért – hangoztatta.

Arra a felvetésre, miszerint az új rendszer jó és rossz adósokra épülne, elmondta: az adóhatóságnak nincs kapacitása folyamatosan vizsgálni az adózókat. Korábban azonban kialakítottak egyfajta adóauditot, hiszen az adóhatóságnak azért vannak olyan módszerei, mellyel a végrehajtási, befizetési, bevallási fegyelmet vizsgálva el tudja különíteni a „problémamentes” adózói kört.

A probléma ott van, hogy ezeket az adóauditokat nem az adóhatóság csinálná, hanem a könyvvizsgálók, adószakértők. Vagyis az adóhivatal vezetését meg kell győzni arról, hogy ezeket a független vizsgálatokat el kell fogadnia. A többi közt azt is, hogy az esetleges hibákat ez az audit nem olyan szigorral büntetné, mint az adóhatósági vizsgálat, hiszen azért itt van egyfajta önkéntes, jobbító szándék, amit a rendszernek díjaznia kell – jegyezte meg.

Vámosi-Nagy Szabolcs

Vámosi-Nagy Szabolcs úgy vélte: egy átfogó felülvizsgálatra mindenképp megérett az adózás rendjéről szóló törvény. Más kérdés, hogy pont ez a törvény az, amit legtöbbet módosítanak, tavaly például 17 alkalommal, ami kezelhetőségi problémákat is felvet. Azzal egyetértett, hogy különbséget kell tenni jó és nem jó adózó között. Erre egyébként már van intézmény a törvényben, aki a jó adózók listájára fel akar kerülni, az bizonyos feltételek mellett erre felkerülhet.

Hangsúlyozta: a bürokrácia csökkentésében nem hisz. Minél fejlettebb egy állam, annál cizelláltabb a szabályozórendszere. Ráadásul minél egyszerűbb egy adórendszer, annál igazságtalanabb. Úgy vélte: a nagy cégek esetében nem lehet egyszerűsíteni, a kisvállalkozásoknál azonban bizonyos szegmensekben van erre lehetőség.

Annak kapcsán, hogy az adózók helyett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal készítse el a személyijövedelemadó-bevallásunkat, azt mondta: ez egy jó dolog, és az adóhatóság szolgáltató funkcióját erősíti. Szerinte ez olyan adóalanyoknál lenne szerencsés, akik cégektől, kifizetőktől kapják a jövedelmüket, és ezt lejelentik az adóhivatalnak. Ehhez azonban az adóhivatalt megfelelő „informatikai helyzetbe” kell hozni, és a kifizetők adatszolgáltatásának „hajszálpontosnak” kell lenni.

A forgalmi adó esetleges csökkentéséről azt mondta: a világcsúcsot tartjuk e tekintetben, sehol máshol nincs 27 százalékos kulcs. Egy nagyobb arányú csökkentésnek bizonyára lenne kifehérítő hatása, azonban jelentős bevételkiesést okozna a költségvetésben. Az eredmények csak hosszabb idő után jelentkeznének, és kérdés, hogy addig miből finanszíroznák a kiesést – hangoztatta a szakember, aki – mint fogalmazott – pénzügyminiszterként egy ilyen lépést nem támogatna.

Kiemelte: ha a személyi jövedelemadót 9 százalékra csökkentenék, az 700 milliárd forintos kiesést okozna, az áfa kulcsának csökkentése pedig százalékpontonként 110-120 milliárd forintosat.

Emlékeztetett arra, hogy korábban az áfa 25-ről 20 százalékra való csökkentése is csak ott jelent meg az árakban, ahol kimutatható, éles volt a verseny.

Kérdésre válaszolva elmondta az szja egy számjegyűre csökkentése szerinte ennek a ciklusnak a végére megvalósítható. Ha pedig a társasági adó is egykulcsos lesz, az nem nagyon mehet 10-11 százalék fölé.