Mit ehet a katolikus, a protestáns és az ortodox nagyböjt idején?

A böjt mára kezdi elveszíteni spirituális tartalmát. A megvonásos kúrák egyre divatosabbak, és ma már nem kriminalizálják a kórosan sovány embereket. Korábban az anorexiásokról azt gondolták, azért akarnak mind könnyebbek lenni, hogy elbírja őket a seprű. Sokuk máglyán végezte. A nyugati kultúrákban a megtisztulás és a megkönnyebbülés jórészt önérdek, a keleti kultúrákban az emberen kívüli világ végett történik.

Nagyböjt idején mit ehetnek a katolikusok, a protestánsok, az ortodoxok? Miért nem tartja a kötelező böjtöt a dalai láma? Eltűnőben van-e a böjt spirituális tartalma?  Van-e köze a fogyókúrának, a méregtelenítésnek a klasszikus böjthöz? – a többi közt ezekre a kérdésekre keresték a választ a Kossuth Rádió A tudomány hangjai című műsorában.
Kossuth Rádió - A tudomány hangjai 2015.03.28.

Korábban hétfőnként és péntekenként csak vizet ittam, aztán úgy éreztem, hogy ez túlságosan beszűkíti a gondolkodásomat. Aztán áttértem a heti egyszeri alkalomra. Bár fogyni is szerettem volna, de elsősorban az volt a célom, hogy alkalmat adjak az emésztőrendszeremnek a megtisztulásra – mondta a műsorban az egyik megszólaló.

A rendes katolikus nagyböjt böjt szempontjából „kutyafüle” – tette hozzá. Ez ugyanis azzal jár, hogy hamvazószerdán és nagypénteken naponta csak háromszor szabad enni, abból egyszer jóllakni, húst nem fogyasztani, akárcsak a többi nagyböjti pénteken. Ez nem olyan „nagy szám”, itt inkább a lelki hozzáállás a fontos. A lényeg a katolikus nagyböjtben, hogyan merül el az ember önmagában – hangoztatta.

Van, aki arról számol be, hogy ha böjtöl, sokkal szabadabban szárnyal a szelleme, jobban oda tud figyelni dolgokra.

XVI. Benedek pápa (k) virágvasárnapi szentmisét tart a vatikáni Szent Péter-bazilika előtti téren. A virágvasárnappal kezdődik a keresztény húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hete, a nagyhét, amikor a hívők arról emlékeznek meg, hogy Jézus Krisztus a követői által a lába elé tett pálmaágakon bevonult Jeruzsálembe. (MTI/EPA/Maurizio Brambatti)



Forgács Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Corvinus Gazdasági Egyetem docense azt mondta: nyilvánvalóan a böjtnek van egy spirituális rétege, de megjelennek más vonatkozásai is, úgy mint medikális, kriminális és szépészeti. Megemlítette: a középkorban a soványság megítélése a soványság megítélése szerencsésebb esetben spirituális volt, például Szent Margit halálra éheztette magát a XIII. században, őt ezért szentté avatták. Míg más, kevésbé szerencsés anorexiásokat boszorkánynak tekintették. Azt gondolták, azért akarnak ilyen soványak lenni, hogy elbírja őket a seprű. Sok szegedi anorexiás például máglyán végezte.

Felhívta a figyelmet arra: az anorexiások 8 százalékánál egyébként a kóros soványság tíz éven belül halállal végződik. Ma azonban már nem kriminalizálják a túlzott soványságot, hanem inkább medikalizálják.

A böjt spirituális tartalma: értelmet adni a nélkülözésnek. A közös gyökere a tél végi böjtöknek valószínűleg az volt, hogy az északi földtekén ebben az időszakban merülnek ki az élelmiszerkészletek. Sokkal könnyebb elviselni a nélkülözést, ha az kap valamilyen magasabb értelmet. Nem mindegy, hogy valaki kényszerűségből éhezik, vagy önszántából zabolázza meg ezt a biológiai, ösztönszerű hajtóerőt, amit éhségnek nevezünk – fogalmazott.

A szakember kiemelte: nyilvánvalóan van valamiféle vezeklés a háttérben, valaki valamilyen tiltott érzés, gondolat, viselkedés ellenében, vagy azt legyőzendő, vezeklendő, attól megtisztulandó kezd el böjtölni. De találni olyan néprajzi értelmezést is, mely szerint a „ráböjtölést” nem pozitív értelemben teszik, hanem éppen ártó célzattal, hogy valaki betegedjen meg, vagy „apadjon el a tehenének a teje”.

Beszélt arról is, hogy az utóbbi évtizedekben Magyarországon hatalmas kultúrája van a fogyókúrának. Nincs még egy olyan termék, eszme, amit ennyiféleképp próbálnak eladni. Ezek a vállalkozások jól megélnek, magánvallások jelennek meg, a fogyókúrának önálló istene van, úgy hívják, hogy „pro ana”. Ez egy közösségi oldal, amelyen a fogyókúrás serdülő lányok gyűlnek össze, és egymást buzdítják még egy nap koplalásra. Tanácsokat adnak egymásnak, hogy lehet félrevezetni a tanárt, a szülőt, az orvost, a kortársakat, mit érdemes enni, mit könnyű kihányni. Volt olyan, hogy 1,3 millió találatot adott ki a Google erre a hívó szóra, aztán 2010-ben elkezdték tiltani, akkor a számuk lesüllyedt 70 ezerre, aztán most megint gyönyörű szépen emelkedik – hangsúlyozta.

Lakatos Péter László gasztroenterológus a műsorban elmondta: jelenleg mindenki, függetlenül attól, Európa melyik területén él, az átlagos energiaszükségletnél jóval többet visz be. Ha így közelítjük meg a kérdést, és azt mondjuk, hogy a szokásosnál és az igényeknél jóval több energiabevitelt egy ideig felfüggesztjük, odafigyelve a megfelelő vitaminok, ásványi anyagok bevitelére, az mindenképp kedvező lehet. Jelenleg Magyarországon is szinte járványszerűen terjed a túlsúly és a kövérség. Ennek megelőzésére, ha nem is kúrákat tartunk, de átalakítjuk az életmódunkat, az mindenképp kedvező. A kizárásos diéták, illetve a rövid távú koplalások átmeneti könnyebbséget hoznak, de ezeknek hosszabb távra kedvező hatásuk nincs. Sőt, ha valaki kúraszerűen diétázik, amikor újból elkezd enni, sokkal inkább a túlsúly lehet az eredménye, mint az egészséges életmód elérése – érvelt a szakember.

A húsvétot megelőző negyvennapos böjt előtti utolsó keddet a naptárban húshagyó keddnek nevezik. Hivatalosan ez az utolsó nap, amikor húst és szeszes italt lehet fogyasztani. Erdélyben hagyományosan ezt a napot maskarás felvonulással és bállal ünneplik. Egyes helyeken tartanak még zabáló csütörtököt is, amikor a böjt ellenére még meg lehet enni és inni a keddi mulatságból megmaradt ételeket és italokat. A képen: Bíró Sándor lelkész prédikál a vecsernyén (esti istentisztelet) Kisfülpösön. MTI Fotó: Kovács Tamás



Amikor azt mondjuk, hogy az ember testi és lelki lény, akkor a kettő nem különválasztható, hanem egyetlen valóságot alkot – hangoztatta Gáspár Csaba, a Miskolci Egyetem Filozófia Tanszékének oktatója. A böjt ennek pregnáns megnyilatkozása, hiszen valamilyen testi funkció visszafogása, ugyanakkor azért tesszük ezt, hogy lelki hatást érjünk el vele. Régebben a kereszténység esetében két böjti napot tartottak, szerdán és pénteken. Ma már, a modern világban ez túlzott aszkézisnek tűnne, ezért a katolikus egyház erről lemondott. Megelégszik azzal, hogy egy évben, egyetlen alkalommal, nagypénteken tart böjtöt. A 40 napos böjt a 40 éves pusztai vándorlásra utal vissza, az egyiptomi szabadulás után a választott nép 40 évig vándorolt a Sínai-félszigeten. Ez a 40-es szám aztán megmarad a vallásban, a legjelentősebb böjt Jézus 40 napos böjtje. „Nyilvános működése” előtt 40 napra elvonul, és böjtöt tart. Ha valaki isteni küldetésre, valamilyen nagyobb feladatra készül, akkor a felkészülés idejére a koncentráció végett elvonul, és a 40 napos böjt ennek egy nagyon látványos formája – magyarázta.

Sári László Kelet-kutató felhívta a figyelmet arra: a böjt a keleti kultúrákban egyáltalán nem azt jelenti, mint a nyugatiakban. Nálunk a szellemi, lelki tisztulás „önérdek”, az ázsiai kultúrákban az emberen kívüli érdekében történik, hogy megtartóztatják magukat a hívők és a nem hívők. Az emberen kívüli világban a legnagyobb védelemre – így gondolják például a buddhisták – az állatok szorulnak. Állatot például a buddhisták szerint egyáltalán nem szabad ölni. Más hitűek azonban leölhetik az állatokat, és ezektől a buddhisták megvásárolhatják a húst, megrendelést adniuk azonban nem szabad.

Megemlítette: amikor mintegy százezer tibeti menekült érkezett a szubtrópusi Indiába, ott bőven termett növény, ehettek volna, de majdnem belepusztultak. A dalai lámának – meg is írja önéletrajzában – az orvosa tanácsolta, hogy egyen húst, olyan súlyos beteg lett a húselhagyás miatt. Mert valahogy mégis első dolog a megmaradás. A táplálék megszerzése mindenütt felülírja a szabályokat, akár a legravaszabb módon is – mondta a kutató.

Muzulmán férfi imádkozik háza erkélyén a zsúfolásig megtelt amritszári nagymecset előtt az iszlám szent hónapot, a ramadánt követő háromnapos Id al-fitr ünnep második napján, 2002. december 6-án. (MTI FOTÓ/ EPA)



Gáspár Csaba azt emelte ki: az iszlám vallásban a ramadán jelenti a böjti időszakot, egy hónapig napkelte és napnyugta között nem szabad étkezni. Ez az egyik legfontosabb vallási szabály az iszlámban. Európában az ortodox keresztényeknél a legszigorúbb a böjt, melyet azonban nem annyira vallásokhoz, hanem vallási irányzatokhoz lehet kapcsolni. Minden vallásban van böjt, és minden vallásban különböző fokozatú böjti szokások vannak.

Bolgár fiúk tűzlabdával köröket írnak le a levegőbe, hogy elüldözzék a gonosz szellemeket a Shrovetide ünnepén a Szófiától 10 kilométerre levő Lozenben 2002. március 17-én. Shrovetide az utolsó nap, amikor az ortodox keresztények tejterméket ehetnek a húsvéti böjt előtt. (MTI/EPA/Mladen Antonov)



A böjt alapgondolata mindenütt ugyanaz: az ember felkészül egy találkozásra. Az ember e test-lélek összefüggésre támaszkodva mintegy önmaga birtokába kerül, koncentrál, összeszedi önmagát, a testen keresztül fegyelmezi a lelket, ami koncentrált állapotba kerül. Egyszersmind ez azt is jelenti, noha Istennel való találkozásra készül, de ebben az önmagára figyelő, önmagát fegyelmező folyamatban még másvalakivel is találkozik, nevezetesen saját magával.

Forgács Attila szerint a böjtnek van néhány attribútuma: megvonásos, ételre vonatkozik, spirituális, szezonális. Ebből ami megmaradt az, hogy restriktív. Spirituális szempontból ennek a lemondásnak nyilván van valamilyen énfejlesztő hatása. Aki ezt meg tudja tenni, az igazán emberré tud válni. Hiszen uralkodik az állatias, ördögies, alantas hajtóerőkön. Ha pedig a spirituális szint felé valaki meg akar nyílni, szükséges uralkodni olyan folyamaton, mint az evés, ami az emberré válás egyik nagyon fontos hajtóereje – szögezte le.