Egyre jobban tart a terrorveszélytől Európa

Manuel Valls francia miniszterelnök szerint nem az a kérdés, lesz-e terrortámadás Európában, hanem az, hogy hol és mikor. Franciaország növeli a biztonsági kiadásokat, ahogy Németország is, mely egy új, speciális egységet is felállít, hogy megelőzze a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni merénylethez hasonló eseteket. Gilles de Kerchove, az Európai Unió terrorizmus elleni főkoordinátora szerint immár "összetettebb" a terrorveszély fenyegeti Európát, mint 2001 után. A bukott és radikalizálódó államok, az iraki és a szíriai kiképzőtáborokat megjárt szélsőségesek, és az iszlám szervezetek rivalizálása mind veszélyforrást jelent.

Federica Mogherini, az Európai Unió külügyekért felelős főképviselője csütörtökön a szaúdiak jemeni légicsapásai után így fogalmazott: ezek a hadműveletek drámaian rontották az amúgy is törékeny helyzetet, és komoly regionális következményekkel fenyegethetnek.

Federica Mogherini, az Európai Unió külügyekért felelős főképviselője. EPA/VALDRIN XHEMAJ



A következmények ráadásul Európát is érinthetik. Kontinensünkön ugyanis reális veszély a terrorizmus erősödése, és a terroristák éppen ezekből a válságövezetekből érkezhetnek. Az unió egyáltalán nem is veszi félvállról a terroristafenyegetettséget – hangzott el a Kossuth Rádió Világóra című műsorában.
Kossuth Rádió - Világóra 2015.03.28.

Baraczka Eszter, az MTVA brüsszeli tudósítója a műsorban azt mondta: nem az a kérdés, lesz-e terrortámadás Európában, hanem az, hogy hol és mikor – ezzel indokolta a francia miniszterelnök a múlt héten azokat a kiadásokat, amelyeket a fokozott biztonságra költ a párizsi kormány a következő három évben. Manuel Valls bejelentése szerint 2700 fővel bővítik a rendőrség, és más biztonsági erők létszámát, emellett növelik a rendőrök biztonságát is. Új fegyverekkel, lőszerekkel, védőfelszereléssel, és új járművekkel veszik fel a harcot az egyre növekvő terrorfenyegetéssel szemben.

Manuel Valls francia miniszterelnök. EPA/PHILIPPE WOJAZER



Franciaországban 130 százalékkal nőtt azon személyek száma, akik terrorveszélyt jelentenek. Csaknem háromezer gyanús személy került a látókörünkbe, őket folyamatosan figyeljük. A változások nagyon rövid idő alatt történtek, és rendkívüli intézkedéseket igényelnek – mondta Manuel Valls.

Francia védelmi források szerint a potenciális merénylők nem amatőrök, kiképzést kaptak, nem rettennek vissza az agressziótól, kiváló technikát alkalmaznak, és ügyesen kerülik el az ellenőrzést.

Thomas de Maiziére német belügyminiszter. EPA/CHRISTIAN CHARISIUS



A francia döntéssel párhuzamosan Németországban is terrorellenes intézkedéseket hoztak. Thomas de Maiziére német belügyminiszter bejelentette: új, speciális egységet hoznak létre, hogy elkerülhessék a Charlie Hebdo szerkesztőségében elkövetett merényletekhez hasonló támadásokat. Erősítik a szövetségi biztonsági erőket, 250 főt vennének fel, és 2019-ig több mint 300 millió euróval növelnék a költségvetési keretet.

Az elővigyázatosság nem alaptalan, Európában valóban nőtt a terrorfenyegetettség, és megváltozott a természete is.

Összetettebb, mint 2001-ben, a New York-i merényletek után volt – mondta Gilles de Kerchove, az Európai Unió terrorizmus elleni koordinátora. Akkor a fenyegetést az al-Kaida jelentette, ami úgy működött, mint egy "multinacionális nagyvállalat". A mostani terrorveszélynek viszont három fő forrása van, és mindegyik külön-külön is figyelmet érdemel – közölte a szakember. Az első azoknak a fiatal európaiaknak a csoportja, akik nem kapcsolódnak külföldi terroristacsoportokhoz, nem jártak kiképzésen, de már radikalizálódtak mondjuk az interneten, vagy a börtönben. Valós veszélyt jelentenek, ilyen emberek hajtották végre a párizsi merényleteket is. Ezek a fiatalok gyakran kerülnek szélsőséges imámok befolyása alá. Arra veszik rá őket, hogy kisebb támadásokat kövessenek el, hiszen ezeknek is megvan az elrettentő hatása.

Gilles de Kerchove, az Európai Unió terrorizmusellenes koordinátora. (MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert)



Az uniós terrorellenes szakértő szerint azonban náluk veszélyesebbek azok, akik már jártak iraki vagy szíriai kiképzőtáborokban. Négy-ötezer ilyen európairól tudnak, ők természetesen nem válnak valamennyi merénylővé, de a lehetőség ott van bennük. Részei egy, az egész arab világban meglévő hálózatnak, képesek a fegyverhasználatra, és egyre erősebb bennük az erőszakra való hajlam.

A harmadik veszélyforrás a terrorszervezetek közötti rivalizálás. Hatalmi harc folyik az al-Kaida és az Iszlám Állam között a globális vezető szerepért. Az al-Kaida meg akarja mutatni, hogy még számolni kell vele – mondta az EU terrorellenes koordinátora, aki szerint további veszélyfaktort jelentenek az eddig mérsékelt, de rohamos tempóban radikalizálódó afrikai muszlim országok, az erőviszonyok változása az iszlám egyes ágai között, és az úgynevezett bukott államok egyre növekvő száma.

Enda Kenny ír kormányfő. EPA/STEPHANIE LECOCQ



Ilyen bukott állam Líbia is, mely külön napirendi pontként szerepelt az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozóján. Líbia a térség legzavarosabb országa. Enda Kenny ír kormányfő szerint Líbia olyan ország, melynek 1700 kilométeres tengerpartja van, állama és határellenőrzése viszont nincs. Líbiában két, egymással szembenálló kormány van, rajtuk kívül szeretne magának a hatalomból egy-egy szeletet vagy egy tucat rivális törzs, többnyire saját milíciákkal. Az országban rengeteg a fegyver még a Kadhafi-időkből, és rengeteg a menekült is. A zavaros helyzet miatt becslések szerint csaknem félmillió líbiai hagyta el a lakhelyét, és óriási menekültáradat érkezik folyamatosan a kontinens belsejéből is. Líbia déli határait ugyanis nem őrzik. Ez a káosz ideális terep az Iszlám Államnak, mely megjelent a hatalmi vákuumban, és erőteljesen növeli a befolyását. A terrorszervezet ugródeszkaként tekint Líbiára Európa felé. A földközi-tengeri kereskedelmi hajóforgalom megbénításával, és félmillió menekült útnak indításával fenyeget. Titkosszolgálati információk szerint pedig valószínűleg merénylőket is a hajókra tennének menekültnek álcázva. Úgy tudni, Líbiában képezték ki azokat a terroristákat is, akik külföldi turistákat gyilkoltak meg a múlt héten Tuniszban.

Európában komoly a félelem a líbiai helyzet miatt – mondta a francia államfő. Líbia itt fekszik a határainkon, Máltától alig néhány kilométerre. Ha Líbiában eluralkodik a káosz, Európa nem érezheti magát többé biztonságban – mondta Francois Hollande.

Francois Hollande francia államfő. EPA/MATHIEU CUGNOT



Beteljesülni látszik Kadhafi jóslata – írják egyre többen az európai sajtóban. Az egykori líbiai vezető, akit 2011 őszén sodort el az arab tavasz, egy évvel korábban azt jövendölte: ha a biztonságot garantáló arab államok helyett a bin Ladenhez köthető milíciák veszik át a hatalmat, az afrikaiak tömegesen indulnak el Európa felé, és a Földközi-tenger a káosz tengerévé válik. Kadhafi egyébként a maga idejében valóban eredményesen tartóztatta fel az Európába irányuló menekültáradatot. Bár úgy tudni, nem kevés pénzért: 2010-ben 5 milliárd eurót kért a menekültek megállítására. Akkor ezzel sokakban felháborodást keltett, olasz képviselők a maffiáéhoz hasonlították a módszereit. A helyzet azonban mára megváltozott, és négy év elteltével az azóta történtek fényében némiképp változott  az arab tavasz európai megítélése.

Az arab tavasz következtében egyes országokban megsemmisültek vagy átalakultak a biztonsági rendszerek, melyek azelőtt az elnyomás eszközei voltak – elemezte a helyzetet Gilles de Kerchove. Ez történt például Tunéziában is. Az ország ma e tekintetben felkészületlenebb, mint néhány évvel ezelőtt volt – tette hozzá az EU terrorellenes főkoordinátora, aki szerint a helyzet súlyos, de nem reménytelen. Szerinte Európa eddig nem tudta megfelelően kezelni a válságot.

A földrajzilag nagyon is közeli Líbia radikalizálódása várhatóan felgyorsítja az eseményeket az Európai Unióban is.