Két orosz légiirányítót gyanúsított meg a lengyel katonai főügyészség pénteken azzal, hogy hibáztathatók a 2010-es szmolenszki légi katasztrófáért, melynek közvetlen okaként az ügyészség által felkért szakértők a lengyel repülőgép személyzetének szabálytalan eljárását minősítették. A lengyel ügyészség a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény alapján elindította az eljárást az orosz személyek ellen. Az orosz hatóságok cáfolják a vádakat.
Két orosz légiirányítót gyanúsított meg a lengyel katonai ügyészség pénteken azzal, hogy hozzájárultak a 2010-es szmolenszki légikatasztrófához, melynek kiváltó okaként az orosz ügyészség által felkért szakértők a lengyel repülőgép személyzetének szabálytalan eljárását nevezték meg.
A lengyel kormánygép 2010. április 10-i szerencsétlenségét a gépen utazók közül senki sem élte túl, életét vesztette Lech Kaczynski lengyel államfő és további 95 személy, köztük számos magas rangú lengyel politikai, katonai, gazdasági, egyházi vezető.
Az orosz Államközi Légügyi Bizottság (MAK) 2011 januárjában közzétett zárójelentése a lengyel pilótákra hárította a katasztrófáért a teljes felelősséget. A 2011 augusztusában nyilvánosságra hozott, a Jerzy Miller akkori belügyminiszter vezette bizottság által készített lengyel jelentés viszont az orosz légiirányítók hibáira is rámutatott.
A pénteki sajtóértekezleten a lengyel ügyészség felkérésére végzett szakértői vizsgálat eddigi eredményeit ismertették. Ez a vizsgálat a Miller-jelentés nyilvánosságra hozatalát követően indult meg.
A sajtóértekezleten az ügyészséget képviselő Ireneusz Szelag ezredes elmondta, hogy az ügyészség gyanúja szerint a szmolenszki irányítótoronyban dolgozó két légiirányító közül az egyik "közvetlen légikatasztrófa-veszélyt okozott", a másik pedig "nem szándékosan hozzájárult" a katasztrófához. Elmondta, hogy a lengyel ügyészség a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény alapján megindította azt az eljárást, amely lehetővé teszi, hogy az érintettekkel mint gyanúsítottakkal ismertessék a vádat, és kihallgassák őket. A feltételezett bűncselekmény büntetési tétele 6 hónaptól 8 évig terjedő szabadságvesztés.
A lengyel pilóták esetében Szelag úgy foglalt állást, hogy nem lett volna szabad 120 méternél alacsonyabbra ereszkedniük a géppel, annak ellenére, hogy az orosz légiirányító engedélyezte a 100 méter magasságba történő süllyedést. Ez egybecseng a Miller-jelentés megállapításával, amely szerint a repülőgép parancsnoka a minimális leszállási magasság alá vitte a gépet, nem alkalmazkodva az időjárási helyzethez. A szerencsétlenség idején sűrű köd volt a környéken.
Az ügyészség közölte, hogy a szmolenszki katasztrófa okainak vizsgálata nem zárul le idén, további szakértői jelentésekre várnak, és jogsegélyre számítanak amerikai és orosz részről is. Az oroszoktól elsősorban a roncsok és a fedélzeti adatrögzítők átadását várják.
A sajtóértekezlet után Antoni Macierewicz, a parlamenti vizsgálóbizottságnak az ellenzéki Jog és Igazságosság párthoz tartozó elnöke egy másik sajtóértekezleten ,,az igazságtól távolinak" minősítette az ügyészség vizsgálati eredményeit. Elmondta: a légi katasztrófa ötödik évfordulóján, április 10-én, az általa vezetett bizottság saját jelentést hoz nyilvánosságra, amely bizonyítani fogja, hogy a gép nem a földnek ütközve roncsolódott szét, hanem még a levegőben robbant fel. ,,Egyelőre nem fogalmazhatjuk meg az a végső következtetést, hogy merénylet történt" - jelentette ki Macierewicz, nem zárva ki ugyanakkor, hogy az újabb bizonyító anyag éppen ezt a feltételezést erősíheti meg.
Az orosz hatóságok szerint nem vétettek a szabályok ellen a szmolenszki légi irányítók Ezt hangsúlyozta az orosz szövetségi nyomozó bizottság szóvivője pénteken.
Elmondta, hogy a hatóságnál a légi szerencsétlenség kapcsán jelenleg is folyik a bűnügyi vizsgálat. Hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a légiirányítók semmit sem vétettek, mindent az utasításoknak és a nemzetközi szabályoknak megfelelően tettek.
Markin arra is hivatkozott, hogy a szmolenszki katonai repülőtér légiirányítása és a Lech Kaczynski lengyel államfő vezette küldöttséget szállító kormánygép személyzete közötti beszélgetés leiratához régóta hozzá lehet férni. Eszerint az irányítók figyelmeztették a pilótákat arra, hogy nem alkalmasak a feltételek a gép fogadására, ők pedig közölték, készen állnak arra, hogy 100 méteres magasságból felemeljék a gépet és újabb kört tegyenek meg. "A személyzet, amely a nemzetközi polgári repülési szabályok szerint teljes felelősséget visel a repülés végrehajtásáért és a leszállásról hozott döntésért, minden figyelmeztetést teljesen figyelmen kívül hagyott" - közölte az orosz nyomozóhatóság szóvivője.
Markin arra is emlékeztetett, hogy az Államközi Légügyi Bizottság (MAK) - a FÁK-tagországok moszkvai székhelyű polgári repülésbiztonsági hatósága - sem tárt fel semmilyen hibát az orosz légiirányítók cselekedeteiben. Azt mondta, hogy a szakértők a lengyel hatóságok kérésére mindenkit kikérdeztek, akinek valamilyen információja volt a katasztrófáról. Minden jegyzőkönyvet időben átadtak a lengyel ügyészségnek, és továbbra is teljesítik Varsó kéréseit (a jogsegélyegyezmény keretében).
A tragédiáról 2011 januárjában Moszkvában közzétett légügyi hatósági vizsgálati jelentés szerint a lengyel kormánygép személyzete hibázott, mert sűrű ködben, rossz látási viszonyok ellenére akart leszállni a repülővel. A vizsgálat készítői megjegyezték: rossz hatással volt a pilóták döntésére, hogy a lengyel légierő parancsnoka, az elnöki protokollfőnök és a lengyel államfő is nyomást gyakorolt a pilótákra a leszállás érdekében.
2010. április 10-én a Lech Kaczynski államfőt, feleségét, valamint magas rangú lengyel állami, politikai, katonai, egyházi vezetőket szállító TU-154M típusú repülőgép lezuhant Szmolenszk mellett. A küldöttség a szovjet hadifogolytáborokban raboskodó lengyel tisztek és főtisztek kivégzése, a "katyni vérengzés" 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésre utazott. A gép valamennyi utasa és teljes személyzete, összesen 96 ember életét vesztette.
