A vasárnapi pihenőnap, a Malév és a brókerügy is szóba került a parlamentben

A Páneurópai Piknik Emlékhely elismeréséről, a vasárnapi pihenőnapról, a Malév-ügyről és a brókerbotrányról szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés hétfői ülésén.

KDNP: Európai Örökség címet kapott a Páneurópai Piknik Emlékpark

A KDNP-s Firtl Mátyás arról szolt be, hogy Magyarországon elsőként kapott Európai Örökség címet a Páneurópai Piknik Emlékhely. Emlékeztetett az 1989-ben rendezett, történelmi jelentőségű eseményre, amely más történésekkel együtt a berlini fal leomlásához vezetett.

L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára elmondta: a címet az a helyszín nyerheti el, amely bizonyítottan hozzájárult az európai szellemiség építéséhez. Ennek az elvárásnak a páneurópai mozgalom oktatási és ifjúsági rendezvényeknek is helyet adó emblematikus helyszíne messze megfelel - hangoztatta.

MSZP: minden vasárnap bukik a Fidesz

Az MSZP-s Lukács Zoltán a vasárnapi zárva tartásról szólva beszélt egy 2011-ben készített állítólagos hatástanulmányról, amely szerint mintegy 20 ezren veszíthetik el az állásukat, a költségvetés pedig mintegy 50 milliárd forintot bukhat.

Szóba hozta a Quaestor vezetőjének "eltűnését" is, választ várva arra: voltak-e a kormányoldalon olyan szereplők, akik bennfentes információkkal rendelkeztek, és Tarsoly Csaba vajon ennek bizonyítékait tünteti-e most el.

L. Simon László kijelentette: az emberek többsége egyetért azzal, hogy vasárnap a családjával lehet és a gyűlölet helyett a szeretetre fordíthatja a figyelmét. A magyar kisvállalkozások érdekét is szolgálja a törvény - jelentette ki -, hiszen eddig versenyhátrányban voltak a külföldi nagy cégekkel szemben. Megállapította: a szocialista pártot a gyűlölet tartja össze, és nem a szeretet vagy az együttérzés a hajtóereje politikájának.

LMP: Ketten jártak jól a Malév csődjével

Az LMP a Malév-ügy kapcsán kért válaszokat. Schiffer András (LMP) a Malév-ügyről szólva sorolta fel kérdéseit, amelyekre - mint mondta - három éve nem kapnak választ. Miért öntöttek tízmilliárdokat még 2011-ben is a nemzeti légitársaságba, amikor tudható volt, hogy az Európai Bizottság ezt tiltani fogja; az uniós tiltó döntés után miért folyt tovább a repülőjegy-értékesítés, amellyel 35 milliárd forintnyi utaskárt okoztak; miért kellett elveszniük a társaság milliárdos vagyoni értékű jogainak; és miért nem kért a kormány már 2011 végén csődvédelmet? - sorolta fel kérdéseit.

Úgy értékelte, két szereplő járt jól a Malév csődjével, a WizzAir és Varga Jenő, a társaság felszámolója, mert szerinte "irányított felszámolás zajlott".

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára kijelentette: uniós csatlakozási kötelezettség volt a Malév "feldarabolása", és már akkor látható volt, hogy a légitársaság egyedül, a reptér és a légtérirányítás nélkül képtelen lesz megállni a lábán.

Emlékeztetett arra is, hogy az első Orbán-kormány az olasz, míg az azt követő szocialista kabinetek orosz együttműködésre törekedtek. Szólt arról is: az újabb Orbán-kormány célja végig az volt, hogy a légitársaságot átmentse egy másikba, ezért következett be mindaz, amit most az ellenzéki politikus a kormány "szemére hány".

 Jobbik: koalíciós botrány a brókerügy

Vona Gábor (Jobbik) azt kérdezte, miért nem történt még meg a Quaestor-vezetők letartóztatása. Arra kérte a Fidesz frakcióvezetőjét: politikusokra is terjessze ki, hogy vagyonukkal feleljenek az általuk okozott károkért, és családtagjaik vagyonnyilatkozatát is hozzák nyilvánosságra. Felvetette, hogy a politika részt vállalt a súlyos társadalmi károkozásban. Szerinte a Fidesz és az MSZP "koalíciós botrányáról" van szó.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára kijelentette: bizonyíték van arra, hogy az MSZP-kormányok idején megpróbálták takargatni a Buda-Cash ügyeit. Foglalkozni kell azzal is, hogy a botrányok okozói hogyan számolnak el tetteikkel - fűzte hozzá.

A kormány feladatai közé sorolta a kártalanítást, és annak eldöntését, kiket segítsen a betétvédelmi alap. Azon önkormányzatok működését is biztosítani kell, amelyek a becsődölt bankokban helyeztek el közpénzt - hangsúlyozta.

Fidesz: magánvagyonukkal is feleljenek a károkozók!

Rogán Antal (Fidesz) kijelentette: a bankok után végig kell vinni a brókerek elszámoltatását is. Közölte, az Országgyűlésnek olyan törvényt kell alkotnia, amely a cégek teljes cégcsoportjának vagyonát zárolja, és amely világossá teszi, hogy a botrányok felelősei a magánvagyonukkal is felelnek a döntéseikért.

Nem szabad teret adni a vagyonmentési kísérleteknek - jelentette ki - ezért semmisnek kell tekinteni az ezt célzó szerződéseket is . A folyamatban lévő eljárásokra is vonatkoznia kell a sürgősséggel megalkotandó törvénynek, amelyet akár a jövő héten elfogadhat a Ház - hangoztatta a frakcióvezető, kérve ehhez parlament támogatását.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára úgy válaszolt: a kormány a törvényjavaslat céljaival egyetért, az eljárási törvény azonnali hatályba léptetésének pedig nincs alkotmányos akadálya.

A kabinet a következő lépésben is partner - folytatta -, a hosszú távú ellenőrzési szabályok szigorítására is szükség van.

Rámutatott a büntetőeljárási törvény hiányosságaira, az ugyanis jelenleg csak az ingatlanok esetében teszi lehetővé az azonnali zár alá vételt, mint mondta, más vagyontárgyaknál mérlegelést ír elő a jogszabály.  A napirend előtti felszólalásokat követően az LMP-s Schiffer András ügyrendben kért szót, mert szerinte a három ellenzéki felszólaló nem kapott érdemi választ a feltett kérdéseire. Az ülésen elnöklő Hiller István (MSZP) a véleményt elsősorban politikainak és nem ügyrendinek értékelte, de, mint mondta, a képviselőnek joga van a házbizottság előtt felvetni a problémát.

A szegedi Ságvári gimnázium átnevezéséről, a nyelvstratégiai intézetről, a készenléti jellegű munkakörökről, a végrehajtói kamara átvilágításáról és a Buda-Cash-ügyben károsult önkormányzatokról is szó volt a kérdések között.

MSZP: Miért akarják megváltoztatni a Ságvári gimnázium nevét?

Szabó Sándor (MSZP) azt firtatta, miért, mikor és hogyan akarják megváltoztatni a Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumának nevét. Az ellenzéki képviselő szerint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalása egyfajta javaslatot jelent, a közterületek elnevezéséről szóló törvény pedig nem vonatkozik az oktatási intézményekre, azok elnevezéséről a miniszter dönthet. Szerinte a névváltoztatás kikényszerítése csupán erőfitogtatás lenne.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta, hogy a rendszerváltás előtt nagyon sok intézmény viselte Ságvári nevét, de a rendszerváltás után törvényi kötelezettség nélkül megváltoztatták azokat. Mint mondta, bízik benne, hogy sikerül a törvényességet és az MTA ajánlását betartani.

A Jobbik nyelvstratégiai intézet működéséről érdeklődött Dúró Dóra (Jobbik) közölte, hogy 2014 április elsején jött létre a Magyar Nyelvstratégiai Intézet, de az azóta eltelt idő alatt szinte semmit nem lehetett hallani a százmilliókból működő intézetről.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, az intézet munkáját úgy ismerte meg, hogy azzal kapcsolatban semmi szégyellnivaló vagy titkolnivaló nincs. Hozzátette: arra kérte Bencze Lóránt főigazgatót, hogy álljon a képviselő rendelkezésére. A miniszter szerint az intézet 12 embert foglalkoztat, és az elmúlt egy évben alig 100 millió forintot használt fel.

LMP: Meg kell szüntetni a készenléti jellegű munkaköröket!

Szél Bernadett (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság (EB) szerint nem elfogadható a biztonsági és vagyonőr, a recepciós, vagyis a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó szabályozás. Hozzátette: a magyar szabályozás sérti az uniós jogot, mert a heti maximális munkaidő - a túlórát is beleértve - nem haladhatja meg a 48 órát. Megjegyezte, a munka törvénykönyve - bizonyos feltételek mellett - lehetővé teszi a heti 72 órát is.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a vonatkozó uniós irányelv a tagállamok számára lehetővé teszi, hogy eltérően szabályozzák ezt a kérdést, azaz 72 órában határozzák meg a heti munkavégzést, amennyiben a felek írásban erről megállapodnak. Hangsúlyozta, a magyar szabályozás megfelel az uniós irányelvnek.

Fidesz: A szociális törvény átalakítása az emberek érdekét szolgálja

Gelencsér Attila (Fidesz) szerint a szociális törvény átalakítása az emberek érdekét szolgálja, ráadásul úgy, hogy az önkormányzatok nagyobb hatáskört kaptak arra, hogy célzottan segítsenek a rászorulóknak.

Rétvári Bence ismertetése szerint a törvénymódosítással megszűnt a támogatások vegyes, állami és önkormányzati finanszírozása. Közölte, a bizonyos esetekben automatikusan járó támogatásokat az állam száz százalékban finanszírozza, a kiadáskompenzáló támogatásokat - amelyek jobban igénylik, hogy a rászorultság fokát helyben ismerjék - pedig az önkormányzatok folyósítják. Utóbbiakhoz is biztosítja a fedezetet a költségvetés - jegyezte meg. MSZP: miért mentették fel a Szabolcs megyei rendőrfőkapitányt?

Tukacs István (MSZP) arról érdeklődött, miért mentették fel indoklás nélkül a március 15-én magas kitüntetést kapott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rendőrfőkapitányt. Az esetet gyanúsnak nevezte, és azt mondta, a helyi közösség kíváncsi és találgat.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta, a rendőrség munkáját pártpolitikai befolyástól mentesen látja el. A megyei rendőrfőkapitány felmentésének okáról konkrétumot nem mondott, de jelezte, hogy az országos főkapitányságon ajánlottak neki beosztást.

Jobbik: Miért mondott le Patyi Gergely?

Staudt Gábor (Jobbik) azt firtatta, mi áll a nemrégiben lemondott Patyi Gergelynek, az Igazságügyi Minisztérium (IM) államtitkárának lemondása mögött, és az milyen hatással lesz a végrehajtók "eddig sem túl látványos elszámoltatására". Az ellenzéki politikus szerint az államtitkárnak bizonyosan nem egy ismerősének jutott ötmillió forintos megbízási díj miatt kellett távoznia.

Répássy Róbert, az IM parlamenti államtitkára azt kérte a képviselőtől, fogadja el, hogy egy államtitkár úgy gondolta, a kormány, a minisztérium célját azzal szolgálja jobban, ha félreáll. Közölte, a kormány célja, hogy a bírósági végrehajtást rendbe teszi, a kamaránál végzett átvilágítás eredménye pedig egy hónap múlva a kormány elé kerül.

LMP: Miért csak látszatsegítséget nyújt a kormány?

Schmuck Erzsébet (LMP) azt kérdezte, miért csak látszatsegítséget nyújt a kormány a Buda-Cash-botrány miatt bajba jutott önkormányzatoknak, miért nem térítik meg a teljes kárukat. Felidézte, a legnehezebb helyzetbe került 67 önkormányzatnak a gyorssegélyt június 30-ig vissza kell fizetnie.

Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára jelezte, az önkormányzatok megsegítése nem fejeződött be, de ehhez pontosan tudni kell a károk mértékét. Ez a felmérés folyamatban van és akkor készülhet egy átfogó előterjesztés a kormány részére - mondta.