A vadászat istennőjének vésett képével díszített, áttetsző, narancsszínű ékkövet találtak a Nagy Heródes, Júdea királya építtette mauzóleum közelében.
A karneol drágakő Dianát (Artemiszt) ábrázolja pazarul részletezett frizurával, ujjatlan ruhában, bal vállán tegezzel, jobb válla felett a tegezből kiálló egyik nyíl vége látszik. Mind Diana, mind Artemisz a vadászat és gyermekáldás istennője volt.
A közelében előkerült egy vasgyűrű is, amely valószínűleg otthont adott neki. A kutatók szerint a gyűrű és a drágakő talán egy római katonáé lehetett, aki jóval Heródes halála után állomásozott a helyszínen. Pecséteket készíthetett vele agyaghoz vagy méhviaszhoz hasonló anyagba nyomva.
A Kr. e. 73-4. között élt Heródes a Római Birodalom szárnyai alatt kormányozta Júdeát. Jeruzsálemtől 12 kilométerre délre létrehozta a Herodium néven ismert palotakomplexumot. 2007-ben egy régészcsoport itt a hegyoldalban egy mauzóleumot talált, amely szerintük Heródes nyughelye lehet. (Máig vita folyik róla, hogy az uralkodót valóban ide temették-e.)
A gyűrűt a mauzóleum feletti szemétdombon lelték meg, amelyet egy Kr. u. 71-es felkelés leverése után a Herodiumot elfoglaló és helyreállítást végző római katonák használtak - mondja Shua Amorai-Stark, a vizsgálat szakembere. A kutatók nem lehetnek biztosak benne, hogy a gyűrűt és a drágakövet római katona hordta, de ezt az elméletet támasztja alá az a tény, hogy Diana nagyon népszerű volt a római csapatok körében, a gyűrű maga pedig igen nagy, valószínűleg jól illeszkedett egy felnőtt férfi ujjára.
Herodium. (Fotó: AFP)
Ezenkívül vas alapanyaga is arra utal, hogy katonáé lehetett, mivel akkoriban a legtöbb római katona nem viselhetett aranygyűrűt. „A Római Birodalom korai időszakában aranygyűrűket csak szenátorok vagy a lovagrend tagjai viselhettek” - utalnak rá a kutatók tanulmányukban, hozzátéve, hogy vasgyűrűk már más római katonai helyszínekről is előkerültek.
Az ékkövet valószínűleg a vasgyűrűhöz rögzítették, és amikor lágy anyagba nyomták, hátrahagyta az istennő képét. Hasonló drágaköveket a Római Birodalom egész területén alkalmaztak. „A levelek lezárására, végakarat és szerződések igazolására, valamint praktikus célokra, úgymint csomagok vagy erszények lepecsételésére is használhatták” - írják a kutatók.
A kép szintén különösen fontos lehetett tulajdonosának, főleg, ha katona volt.„Dianáról úgy hitték, védelmet nyújt a harcok folyamán. Az ékkő és a gyűrű tulajdonosa abban a hiedelemben lehetett, hogy a tárgyak hatalma megvédi a háborúban a veszedelmektől, viszontagságoktól és sérülésektől” - mondja Amorai-Stark.
Az ehhez hasonló karneol ékkő igen drága lehetett, olyan tárgy, amelyet csak módos vagy közepes jövedelmű ember engedhetett meg magának. Emellett az istennő képének belevésése is igazi kihívásnak bizonyulhatott. „A kortárs tudósok többsége úgy hiszi, hogy a drágakövekkel dolgozó római kézművesek valamiféle nagyítót és fúrókat használhattak a részletes kidolgozású képek elkészítésére” - írják a kutatók.
Az ékkő és a vasgyűrű felfedezéséről a herodiumi ásatások záró beszámolóját taglaló könyv első kötetében számoltak be, amely a mauzóleumra fókuszál.
