A Befektető-védelmi Alap (Beva) továbbra is 20 ezer euróig kártalanítja a befektetőket, viszont elmarad az 1 millió forint felett kötelezően vállalandó 10 százalékos önrész - egyebek mellett ezt tartalmazza a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében elkészült törvénytervezet.
A tervezet alapján, amennyiben a Beva-ban lévő összeg nem elegendő a bajba jutott befektetők kártalanítására, úgy az állam továbbra is készfizető kezességet vállal a szükséges többletre. Viszont új szabály, hogy az állami készfizető kezességvállalás mellett felvett kölcsön, illetve kibocsátott kötvény összegét az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá. Az állami kezességvállalásért a Beva-nak kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. Szintén a tőkepiaci törvény egészült ki azokkal a szabályokkal, amelyek a tőzsdei tevékenység kiszervezéséről szólnak. Az a főszabály, hogy minden olyan tevékenység kiszervezhető, amely nem szerepel a tőkepiaci törvényben. Emellett a kiszervezés nem eredményezheti a tőzsde vezető állású személyei hatáskörének átadását, továbbá nem eredményezhet változást az ügyfél és a tőzsde közötti szerződéses viszonyban és nem befolyásolhatja a tőzsdének az ügyfél felé fennálló kötelezettségei teljesítését.
Szintén a tőkepiaci törvény kiegészítéseként a tervezet rögzíti, hogy kizárólag egymilliárd forint jegyzett tőkével rendelkező részvénytársaságnak adható központi értéktári tevékenységre engedély. Ez az előírás erősíti a piaci stabilitást, hiszen előzetesen megszűri az engedélyért folyamodó potenciális intézmények körét. Emellett a tervezet óvadék képzését írja elő. Ez azoknak az eseteknek a kezelésére szolgál, amikor az ügylet nem teljesül. Az utóbbi időben jelentősen megszaporodott azoknak a - névértékkel nem rendelkező, törvényes fizetőeszköznek nem tekinthető - emlékérméknek a kereskedelmi forgalomban való előfordulása, amelyek az MNB által kibocsátott - névértékkel rendelkező, törvényes fizetőeszköz funkcióval bíró - emlékérmékkel tematikájukban vagy képi megjelenésükben jelentős hasonlóságot mutatnak, és így a laikus vásárlók által könnyen összetéveszthetőek.
A tervezet ezért úgy módosítja a jegybanktörvényt, hogy az megtiltja az olyan kereskedelmi gyakorlatot, amely az MNB-vel, az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel, cégnevükkel vagy az érmékkel való összetévesztésre vezethet. A jegybanktörvényt kiegészíti a tervezet azokkal az új jogosítványokkal, amelyeket a pénzügyi piacokba vetett bizalom helyreállítására kap meg az MNB. Ezek hatékonyabbá teszik a helyszíni ellenőrzést, így a jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszközök felkutatását is.
Az új szabályok szerint a tulajdonos, illetve a helyszínen tartózkodó személyek akarata ellenére - vagy ezen személyek távollétében is - sor kerülhet lezárt terület, épület, helyiség felnyitására. A helyszíni ellenőrzés eredményes és biztonságos lefolytatására a rendőrség közreműködése is igényelhető. Az ilyen helyszíni ellenőrzésre azonban csak előzetes bírói engedéllyel kerülhet sor.
