Átadták a Jedlik Ányos-díjakat

Gláser Tamás vegyészmérnök, iparjogvédelmi szakértő, Klebovich Imre gyógyszerész, az MTA doktora, Kruppa József agrármérnök és Pethő Árpád magyar és európai szabadalmi ügyvivő kapta idén a Jedlik Ányos-díjat csütörtökön Budapesten. A kétévente odaítélt honoris causa Jedlik Ányos-díjat Jeszenszky Sándor okleveles villamosmérnök, tudománytörténész vehette át.

Az elismeréseket Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke adta át. Az elnök köszöntőjében elmondta, hogy idén huszadszor adják át a Jedlik Ányos-díjakat. Felidézte: idén tavasszal lesz 120 éve, hogy elfogadták az első magyar önálló szabadalmi törvényt, majd 1896-ban létrejött a hivatal jogelődje.

A február végén budapesti székhellyel létrehozott Visegrádi Szabadalmi Intézet segít abban, hogy a részt vevő országok szabadalmi bejelentői saját anyanyelvükön, olcsóbban, gyorsabban indítsák meg a nemzetközi szabadalmi bejelentést - mondta el. Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem professzora, az MTA elnökségi tagja ismertette: a Jedlik Ányos nevéhez kötődő számos találmány között van az elektromotor, a dinamó, a galvánelem, a szódavíz. Munkássága arra világít rá, hogy mindannyiunknak óriási a felelőssége a tehetségek megtalálásában, gondozásában és pályájuk egyengetésében, mert enélkül elkallódnak - mondta. A Jedlik-díj jó példát mutat, követendő életutat kínál, és felmutatja hazánk sikeres feltalálóit, és a hatékony iparjogvédelem művelőit.

Átadták a 2015. évi Jedlik Ányos-díjakat


A Jedlik Ányos-díjat hagyományosan a március 15-i nemzeti ünnephez kapcsolódóan adományozzák minden évben a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenységért, valamint a kiemelkedő színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi munkásság elismeréséért. A honoris causa Jedlik Ányos-díjat kétévente ítélik oda azon közéleti személyeknek, akik tevékenységükkel és életművükkel nagyban hozzájárultak a magyar szellemi tulajdonvédelmi kultúra és tudatosság fejlődéséhez.

Gláser Tamás, a Brand Way & Compass Kft. vezető tanácsadója, a Magyar Védjegy Egyesület (MVE) ügyvezető elnöke a nyolcvanas években kapcsolódott be az iparjogvédelmi szervezetek munkájába, többek között a Magyar Kereskedelmi Kamaránál a védjegybizottság egyik vezetője lett, később a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület innovációs szakosztálynak alapítója volt. A több mint két évtizede általa irányított MVE célorientált rendezvényeivel jelentősen hozzájárult a védjegy és mintaoltalmi szakemberek ismereteinek gyarapításához.

Az indoklás szerint Klebovich Imre gyógyszerész nevéhez mintegy húsz találmány fűződik gyógyszerkémiai témában, az utóbbi több mint három évtizedben 12 megadott EP-szabadalma, 11 US-szabadalma van és 14 Magyarországon oltalmazott szabadalom feltalálója. Jelenleg is 3, folyamatban lévő bejelentés köthető a nevéhez. Kruppa József agrármérnök 10 államilag elismert fajta – ezek közül 4 növényfajta-oltalom is - nemesítője, társnemesítője. A Kruppa-Mag mindezek mellett három védjegyoltalommal is rendelkezik.

Pethő Árpád magyar és európai szabadalmi ügyvivő molekuláris biológiai és gyógyszerkémiai műszaki hátterű szabadalmi ügyvivőként elsősorban biotechnológiai és gyógyszeripari tárgyú szabadalmak megszerzésével és az ezekkel kapcsolatos szabadalmi perekkel foglalkozik. 354 magyar szabadalmi bejelentés, 117 magyar szabadalom, 375 hatályosított európai szabadalom és 28 európai szabadalmi bejelentés esetében látta el elismerten a képviselő szerepét.

Az indoklás szerint Jeszenszky Sándor okleveles villamosmérnöknek köszönhető az interaktív oktatás és ismeretterjesztés megszervezése a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban, amelynek igazgatója volt. Korabeli eszközök rekonstruálásával és laboratóriumi vizsgálatával bevezette a kísérleti történetkutatást az elektrotechnika-történet területén.