Hatalmas óceán boríthatta egykor a Marsot

Az amerikai űrkutatási hivatal szakemberei szerint a Jeges-tengernél nagyobb víztömegű ősi óceán terülhetett el egykor a Mars északi féltekéjén.

A NASA közleményében kiemeli: talán mintegy 4,3 milliárd évvel ezelőtt elegendő víz lehetett rajta ahhoz, hogy nagyjából 137 méter mély folyékony réteget képezzen egészének felszínén.

A szakemberek szerint azonban ennél sokkal valószínűbb, hogy a víz a Mars északi féltekéjének majdnem felét elfoglaló óceánt alkotott, amely néhol meghaladta az 1,6 kilométeres mélységet is. A Vörös Bolygó ősi óceánja legalább húszmillió köbkilométernyi vizet tartalmazhatott, ám ennek 87 százaléka az űrbe veszett.

Primitív óceán a Marson - koncepciórajz (Fotó: NASA/GSFC)

Primitív óceán a Marson - koncepciórajz (Fotó: NASA/GSFC)



A Science amerikai tudományos folyóiratban közölt tanulmány készítői a Föld legerősebb teleszkópjait, köztük a hawaii W. M. Keck Obszervatórium távcsöveit használva figyelték meg hat éven keresztül a Mars légkörében lévő - deutériumot (nehézhidrogén) tartalmazó - "nehézvíz" és a könnyű, vagyis a szokásos víz arányát.

Az eredmények alapján arra jutottak, hogy a bolygó nagyjából 6,5-ször annyi vizet veszíthetett, mint amennyit északi és déli sapkái jelenleg tartalmaznak. Az elveszett vizet is magába foglaló ősi óceán felszínének 19 százalékát boríthatta. Összehasonlításképpen, az Atlanti-óceán a Föld felszínének 17 százalékát foglalja el.

Mai felszíne alapján úgy sejtik, hogy az ősi víztömeg valószínűleg északi síkságán húzódott. "Mivel a Mars ilyen sok vizet veszített, ezért nagy valószínűséggel hosszabb ideig volt nedves, mint azt eddig véltük, ami azt sugallja, hosszabb ideig is lehetett lakható" - mondta a tanulmány készítője, Michael Mumma, a NASA Goddard Űrkutatási Központjának kutatója.