Kijev halogatja a délkelet-ukrajnai politikai rendezési folyamat elindítását, és gyakran nem teljesíti a minszki megállapodások előírásait - mondta pénteken Berlinben az orosz sajtónak Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes.
Karaszin "nehéz tárgyalásoknak" nevezte a "normandiai négyek" külügyi államtitkárainak és politikai igazgatóinak aznapi berlini egyeztetését, melyen ő is részt vett. Azt mondta, hogy a résztvevők "meglehetősen hidegen" fogadták Kijevnek azt a kezdeményezését, hogy külföldi békefenntartókat küldjenek a Donyec-medencébe. "Ha valaki fantáziál, és új formákat talál ki, csak húzza az időt" - így kommentálta az orosz külügyi vezető az ukrán kérést.
A résztvevők meghallgatták a minszki összekötő csoportban az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet (EBESZ) képviselő Heidi Tagliavini svájci diplomata beszámolóját a február 12-én aláírt megállapodások eddigi végrehajtásáról. Ertugrul Apakan, az EBESZ különleges ukrajnai megfigyelőcsoportjának a vezetője is jelentést tett munkájukról.
Karaszin közölte, hogy Moszkva tudomása szerint a "donyecki és luhanszki népköztársaságok felkelői" a múlt vasárnapra befejezték a nehézfegyverzet visszavonását. Az ukrán hadseregre vonatkozóan azonban nincsenek információk - mondta a magas rangú orosz diplomata Ertugrul Apakan tájékoztatására hivatkozva.
Karaszin jelezte: a "normandiai négyek" hajlanak arra, hogy támogassák az EBESZ-megfigyelők követelését, hogy eljuthassanak azokra a helyekre, ahova visszavonták a nehézfegyverzetet, s hogy a konfliktusban érintett felek a megfigyelők tudomására hozzák a visszavonulási útvonalat is. "Ezt könnyebb megígérni, mint végrehajtani, mindenesetre Ukrajna képviselőinek hangulatából azt a következtetést vontam le, hogy lesz rá készségük" - mondta az orosz külügyminiszter-helyettes. A szakadárokról nem tett külön említést.
A visszavont nehézfegyverzetekhez való eljutást és az útvonal ellenőrzését az EBESZ követeli, ugyanis a konfliktusövezetben nem teszik számára lehetővé a szabad mozgást - emlékeztetett az RBK orosz hírügynökség.
Karaszin közölte, hogy Ukrajna kivételével a normandiai négyek külügyi tisztviselői támogatták az EBESZ és a minszki összekötő csoport szerepének erősítését a délkelet-ukrajnai helyzet rendezésében. Szerinte "pontosan ezek az intézmények hivatottak arra, hogy kimozdítsák a holtpontról a politikai (rendezési) folyamatot".
Elmondta továbbá: Berlinben megállapodtak arról, hogy nemzetközi szervezeteket vonnak be a délkelet-ukrajnai humanitárius segítségnyújtás folyamatába. Elsősorban a Nemzetközi Vöröskeresztre gondoltak.
Szerdán újabb, legalább 160 gépjárműből álló konvoj lépte át az orosz-ukrán határt, amely a hivatalos közlés szerint Donyeck és Luhanszk megye lakosainak mintegy 1800 tonna árut, többségében élelmiszert vitt.
Kijevben és Nyugaton azt feltételezik, hogy a tavaly augusztus óta járó orosz konvojok a fegyveres harcokhoz szükséges eszközöket, lőszereket, üzemanyagot is szállítottak Délkelet-Ukrajnába, és az ott megölt orosz katonák holttestével tértek vissza Oroszországba. A szállítmányokat nem kísérhette el a Nemzetközi Vöröskereszt.
