Hófehér homok, pálmafák, luxus faházak és apartmanok a parton és a víz felett. A Maldív-szigetek sok turista számára az álomnyaralást jelenti, de kérdés, hogy meddig. A tengerszint növekedésével ugyanis a szigetvilág az elkövetkező években víz alá kerülhet. És nem Maldív-szigetek az egyetlen, amelyet közvetlenül fenyeget a globális felmelegedés.
A Maldív-szigetek a világ egyik legdrágább nyaralóhelye, ahol az idegenforgalomból befolyó pénzt egy esetleges költözésre is tartalékolják. A szigetek ugyanis alig 1-2 méterre emelkednek ki a vízből, így egy minimális vízszintemelkedés is végzetes lehet. Kutatók szerint ez az ország is azok közé fog tartozni, amelyeket súlyosan érint majd a klímaváltozás. A maldív kormányzat az elmúlt években többször is megkongatta a vészharangot, hogy felhívja magára a világ figyelmét.
Kossuth Rádió, Közelről
A Csendes-óceáni Kiribati 33 korallszigetből álló köztársaság, területén 106 ezren élnek. Bár aprócska állam, de az elmúlt években a világ figyelme többször fordult felé, ugyanis a szigeteket komolyan veszélyezteti a klímaváltozás. A lakosság jelentős része a part mentén él, de a víz rövid idő alatt a belső területeket is elhódíthatja. A kormány régóta vizsgálja annak lehetőségét, hogy hova és hogyan lehetne áttelepíteni a lakosságot.
Több sziget és szigetállam esetében pedig nem is az a legnagyobb veszély, hogy elnyeli őket az óceán, hanem az, hogy az egyre erőteljesebb hullámzás egyre több termőterületet tesz tönkre.
Kossuth Rádió, Közelről
Dr. Nagy Balázs, a Földgömb magazin főszerkesztője, az ELTE egyetemi docense a Kossuth Rádió Közelről című műsorában a lehetséges megoldások között említette, hogy megemelik a szigetek szintjét, de ez időleges megoldás, és nagy területeken nem is lehet megoldani. Amíg lehetséges, az ott élők alkalmazkodni fognak, ha azonban nem lesz más lehetőség, el kell költözniük, tette hozzá.
Kossuth Rádió, Közelről
Dr. Nagy Balázs beszélt arról is, hogy az elmúlt tízezer év majdnem leghidegebb párszáz éve zajlott az 1300-as évektől az 1800-as évek közepéig, végéig, attól kezdve pedig egy rendkívül erős felmelegedés következett, de ebben is vannak évtizedes, évszázados vagy akár évezredes hullámmozgások. Nem lineáris változásokról van tehát szó, hanem hullámtermészetűekről, amelyben természetesen az embernek „benne van a keze”, s azt nem tudjuk előre, hogy a jövőben mennyire lesz benne.
Kossuth Rádió, Közelről
A klímamenekültek fogalmát a legtöbb ország jogrendszere még nem tudja értelmezni. Ezen előbb-utóbb változtatni kell, véli Lattmann Tamás nemzetközi jogász, aki a műsorban arról is beszélt, milyen lehetőségek vannak arra, hogy egyik-másik bajban lévő szigetország a szárazföldön vásároljon magának földterületet.
