Országimázs konferencia: középpontban a magyar sport és tudomány mint nemzeti értékek

Hogyan lehet napjaink sport- és tudományos eredményeit Magyarország népszerűsítésére, az országimázs fejlesztésére felhasználni? Erre a kérdésre keresik a választ az Antall József Tudásközpont idei Országimázs Konferenciáján a két terület szakemberei csütörtökön a Bálna Budapest központban.

A sporttal és tudománnyal mint nemzeti értékekkel foglalkozó konferencia megnyitóján Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, a Hungarikum Bizottság elnöke Puskás Ferenc világszerte ismert futballjátékos alakját idézte fel, akinek életműve a hungarikumok közé tartozik. A hungarikum szó ma már minőségi garanciát jelent, így meghatározó a nemzetkép, az országimázs formálásában. Nemzeti értékeink kedvezően hatnak a külgazdaságra, a turizmusra és jelentős a diplomáciában betöltött szerepük - tette hozzá a miniszter.

Antall Péter, az Antall József Tudásközpont igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy azért foglalkoznak az országimázzsal, mert hiszik, hogy érdemes Magyarországon élni és dolgozni, a külföldi tanulmányok után a megszerzett tudást itthon hasznosítani.

Az V. Országimázs Konferencia a Bálna kereskedelmi, kulturális centrumban


Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője úgy fogalmazott, hogy egy országimázs-stratégia és -kommunikáció akkor sikeres, ha olyan közösségekre, eseményekre, jeles személyiségekre épít, akikkel, illetve amelyekkel azonosulni tudunk. Nem véletlen, hogy Puskás Ferenc és Szentgyörgyi Albert nevének hallatán mindenkinek Magyarország jut eszébe. Ahhoz hogy értékeinkből értékes üzenetet alkossunk, szükség van a kreatív gondolkodásmódra és arra, hogy megtanuljuk a 21. század eszközeivel megmutatni magunkat. Az országimázs változik, újabb trendek lépnek a régiek helyébe, a gulyásleves és a Hortobágy helyett ma már inkább a romkocsmákkal és a Prezivel azonosítják Budapestet - fogalmazott az ügyvezető.

A sportról rendezett kerekasztal-beszélgetésen Baráth Etele, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnöke úgy vélekedett: az országimázs szempontjából nincs erősebb üzenet annál, mint amikor egy nemzetközi sportesemény eredményhirdetésén elhangzik egy ország himnusza. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kajakosok és kenusok 1995-től összesen 478 aranyérmet nyertek világversenyeken, és így ugyanennyi alkalommal csendült fel 28 országban a magyar himnusz. "Versenyzőink ezzel nagyon sokat tettek hozzá Magyarország képéhez" - állapította meg Baráth Etele.

Simicskó István sportért felelős államtitkár szerint az országimázs része az is, ha egy nemzet valamelyik sportágban sikeresen le tud bonyolítani egy világ- vagy Európa-bajnokságot. Hozzátette: a kormány sportstratégiájának éppen az az egyik eleme, hogy minél több világversenyt hozzon Magyarországra. Ennek kapcsán szóba került az is, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlésének februári javaslata alapján Magyarország és Budapest megvizsgálja annak lehetőségét, hogy pályázzon a 2024-es nyári ötkarikás játékok megrendezésére.

Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, aki egyben az olimpiai védnöki testület tagja is, ennek kapcsán úgy fogalmazott, "egy budapesti olimpia és paralimpia lehetősége sokkal közelebb van, mint eddig bármikor". A sportvezető szerint az új irányvonalak és nemzetközi trendek alapján az olimpiarendezés feltételei tulajdonképpen Budapestre vannak szabva. Hozzátette: egy olimpia kitűnő lehetőséget adna arra is, hogy a magyar kultúra megmutassa magát a világnak.

Lázár Zoltán, a Magyar Lovasszövetség elnöke azt mondta, hogy a magyaros vendégszeretet és precizitás, illetve az ország sport iránti elkötelezettsége jó alapot ad egy olimpia megrendezéséhez. A háromszoros ötkarikás bajnok Benedek Tibor, a férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya zárszavában úgy fogalmazott, az olimpiarendezés rengeteg áldozattal és nehézséggel járna, de ugyanakkor egy ország álma válna valóra vele.

A tudomány témakörében rendezett kerekasztal-beszélgetésen Pacher Tibor, a Puli Space Technologies alapítója elmondta, hogy az általuk kifejlesztett eszközzel egy nemzetközi versenyen vesznek részt. Ennek során a Holdra kell juttatni egy olyan járművet, amely legalább 500 métert képes ott megtenni. Mint hozzátette, a projektbe eddig 50 ezer önkéntes munkaórát fektettek; a várható összköltség 15 millió dollár.

Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár elmondása szerint létezik egy úgynevezett good country index, amely azt mutatja, melyik ország mennyivel járul hozzá a föld jólétéhez: Magyarország a középmezőnyben van, de a tudomány és a kultúra területén a legjobbak között tartják számon.
Beszámolója szerint a külügyi tárca egyik célja, hogy a hazai "szürkeállomány mellé tőke is érkezzen". A külügyminisztériumhoz tartozik újabban a tudományos és technológiai attaséi hálózat, de el kell gondolkodni azon, hogy ezek az attasék nem feltétlenül a fővárosokban tudnak a leghatékonyabban működni - jegyezte meg.

Szigeti Gyula Péter, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kutatásfejlesztési elnökhelyettese úgy vélte, a felsőoktatási és a doktori képzési programok jelenleg nincsenek elég jól végiggondolva, ezért a két hónapja felállt új kormányhivatal a kutatói életpályához kíván segítséget adni.

Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke szerint a magyar fiatalok nem egyszerűen azért mennek külföldre, mert ott többet tudnak keresni, hanem mert biztos körülményekre vágynak. Csermely Péter, a Magyar Tehetségsegítő Tanács elnöke hozzáfűzte: az itthon maradóknak nem a kinti fizetésnek megfelelőt kell biztosítani, hanem hasonló létfeltételeket, a külföldön dolgozókat pedig hazacsábítani. Fontos lenne a magyar kkv-szektor régiós szinten is alacsony innovativitásának növelése, ezt jól szolgálná egy olyan program, amely fejlesztők alkalmazásában nyújtana segítséget a vállalatok számára - értettek egyet a beszélgetés résztvevői.