Az Országgyűlés kedden a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat fogadott el, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.
A parlament 130 igen szavazattal, 62 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el Seszták Miklós fejlesztési miniszter javaslatát, amelynek egy része a beruházással kapcsolatos jogi, foglalkoztatási és adat-hozzáférési rendelkezéseket tartalmaz, míg további, hosszabb fele elsősorban az atomenergiáról szóló jogszabályt módosítja a biztonságosabb atomenergia-felhasználásra hivatkozva.
A tárcavezető eredeti, tavaly december elején beterjesztett indítványában 15 évre kezdeményezte titkosítani a szerződéses és döntés-előkészítő adatokat, a törvényalkotási bizottság azonban pénteken, kormánypárti tagjainak szavazataival, az időtartam megduplázását javasolta. Seszták Miklós korábban a titkosítással összefüggésben megjegyezte, hogy az a hatósági eljárásra nem vonatkozik.
Az Országgyűlés plenáris ülése 2015. március 3-án
-
-
Orbán Viktor miniszterelnök szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 3-án. Mögötte Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezető-helyettese (b) és Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
-
-
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter (b), Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára (k) szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 3-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
-
-
Kövér László házelnök szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 3-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
-
-
Elől Orbán Viktor miniszterelnök (j), mellette Semjén Zsolt tárca nélküli miniszter (b) az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 3-án. Mögötte Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezető-helyettese és Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője (b-j).
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
-
-
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) és Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 3-án. Mögöttük Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője és Rubovszky György, a KDNP frakcióvezető-helyettese (b-j).
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
-
-
Korózs Lajos szocialista képviselő egy 2/3-os szavazásnál a kijelzőt fényképezi az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 3-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
-
-
Orbán Viktor miniszterelnök (k) és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 3-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
-
-
Elől Orbán Viktor miniszterelnök szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 3-án. Mellette Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, mögötte Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezető-helyettese és Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője (b-j).
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
-
-
Az LMP-s képviselők demonstrálnak a paksi beruházással kapcsolatos szavazás alatt az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 3-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
-
-
Orbán Viktor miniszterelnök (k) szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 3-án. Mellette Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
-
-
Elől Orbán Viktor miniszterelnök (j), mellette Semjén Zsolt tárca nélküli miniszter (b) az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 3-án. Mögötte Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezető-helyettese és Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője (b-j).
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
-
-
Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Font Sándor fideszes képviselő beszélget az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 3-án. Mögöttük Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője (b).
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
-
-
Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke beszélget az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 3-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
-
-
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (b) és Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő, miniszterelnöki biztos (k) beszélget az Országgyűlés plenáris ülésének szünetében 2015. március 3-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
-
-
Orbán Viktor miniszterelnök (k) az Országgyűlés plenáris ülésének szünetében 2015. március 3-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
-
-
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter (b) és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (k) beszélget az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 3-án. Mellettük Hende Csaba honvédelmi miniszter.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
-
-
Semjén Zsolt tárca nélküli miniszter, Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára és Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezető-helyettese (b-j) az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 3-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
-
-
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője (b) és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter beszélget az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 3-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
-
-
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszélget az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 3-án. Jobbra Schiffer András, a Lehet Más a Politika frakcióvezetője.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
-
-
Kövér László házelnök (j) képviselőkkel beszélget az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 3-án. Vele szemben Novák Előd jobbikos képviselő, Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, Halász János, a Fidesz képviselője, Mátrai Márta háznagy (b-j).
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
-
-
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár szólal fel a Városliget fejlesztéséről szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 3-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
-
-
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár szólal fel a Városliget fejlesztéséről szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 3-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
-
-
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár szólal fel a Városliget fejlesztéséről szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 3-án. Fent Sneider Tamás, az Országgyűlés jobbikos alelnöke.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
-
-
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár szólal fel a Városliget fejlesztéséről szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 3-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
-
-
Schmuck Erzsébet, a Lehet Más a Politika vezérszónoka felszólal a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvénymódosítás általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 3-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
-
-
Hegedűs Lórántné, a Jobbik vezérszónoka felszólal a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvénymódosítás általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 3-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
-
-
Schmuck Erzsébet, a Lehet Más a Politika vezérszónoka (b) és Kunhalmi Ágnes, a Magyar Szocialista Párt képviselője (j) a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvénymódosítás általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 3-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
-
-
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvénymódosítás általános vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 3-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
-
-
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár (elöl) és Riz Gábor, a Fidesz képviselője a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvénymódosítás általános vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 3-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
-
-
Manninger Jenő, a Fidesz vezérszónoka felszólal a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvénymódosítás általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 3-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
-
-
Kiss László, a Magyar Szocialista Párt vezérszónoka felszólal a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvénymódosítás általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 3-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
-
-
Schmuck Erzsébet (j) és Sallai R. Benedek (k), a Lehet Más a Politika képviselői beszélgetnek a Fidesz vezérszónoka, Manninger Jenő (j) felszólalása alatt a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvénymódosítás általános vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 3-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
A parlament mostani döntése értelmében a bővítésben csak olyan gazdasági társaság vehet részt, amely rendelkezik úgynevezett telephely-biztonsági tanúsítvánnyal, amelyet a Nemzeti Biztonsági Felügyelet állít ki. Seszták Miklós szerint ez garantálja, hogy ne kerüljenek illetéktelen kezekbe műszaki és egyéb dokumentációk.
A miniszter indoklásában kitért arra is, hogy a bővítéssel kapcsolatban nem a jelenlegi hatósági eljárási szabályok gyorsítása a fő szempont, hanem a biztonság. Ezt a célt szolgálják például az atomenergia-törvényt érintő módosítások, amelyek egyebek mellett kimondják, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) láthatja el a bővítés építésügyi hatósági feladatait, továbbá nagyobb hatáskört kap a sugárvédelem, sugárbiztonság és sugáregészségügy hatósági felügyeletében is.
A tárcavezető előterjesztésében emlékeztetett, a paksi bővítés elvi lehetőségét egy 2009-ben elfogadott országgyűlési határozat teremtette meg, majd a magyar és az orosz kormány 2014 januárjában nemzetközi egyezményt kötött két új atomerőművi blokk létrehozásáról, amit röviddel később az előző parlament is jóváhagyott.
A paksi bővítés az ezen egyezmény alapján létrejövő megvalósítási megállapodások alapján történhet meg, a beruházás fővállalkozója az orosz állami atomenergiai vállalat, a Roszatom lesz.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábbi tájékoztatása alapján Magyarország 10 milliárd eurós kerettel rendelkező, sávosan, 3,95-4,95 százalék között kamatozó hitelt vesz fel Oroszországtól a paksi bővítésre. A hitel visszafizetését 2025-ben kell megkezdeni, és 21 évig tart, de előtörleszthető.
A meglévő négy paksi atomerőművi blokk várhatóan 2032-37-ig működhet.