Megszenvedhették a legutóbbi jégkorszakot a császárpingvinek

A klímaváltozásnak a császárpingvinekre gyakorolt hatását az utóbbi 30 ezer évre visszamenőleg vizsgáló tanulmány kimutatta, hogy csupán három populációjuk élhette túl a legutóbbi jégkorszakot, és az antarktiszi Ross-tenger valószínűleg egyikük menedékeként szolgált.

A Ross-tenger talán több ezer évig adott nekik otthont, amikor az Antarktisz többi része a jég mennyisége miatt lakhatatlanná vált. A Global Change Biology folyóiratban közölt tanulmány azt sugallja, hogy míg a jelenlegi klímafeltételek optimálisak lehetnek a császárpingvinnek, a múltbeli feltételek túl szélsőségesek lehettek a nagyobb populációk életben maradásához.

Egy kutatócsoport megvizsgálta az antarktiszi modern és ősi császárpingvin-populációk genetikai változatosságát, hogy megbecsülhesse, mennyiben változtak az idők folyamán. A jeges világhoz való adaptációi révén hírnévre szert tett ikonikus faj a tengeri jégen költ az antarktiszi tél folyamán, amikor a hőmérséklet rendszerint mínusz 30 Celsius-fok alá süllyed. A csapat azonban felfedezte, hogy a környezeti feltételek a legutóbbi jégkorszak alatt valószínűleg túl zordak voltak a madaraknak, a populációk megközelítőleg hétszer kisebbek voltak a moderneknél, és három menedékterületen összeverődő csoportra oszlottak.

Császárpingvin-fiókák (Fotó: AFP)

Császárpingvin-fiókák (Fotó: AFP)



Gemma Clucas, a vizsgálat egyik szerzője szerint, mivel a legutóbbi jégkorszak folyamán kétszer annyi tengeri jég volt jelen, a pingvinek csak néhány helyszínen tudtak költeni az Antarktiszon. Valószínűleg túlságosan nagy távolság választotta el a stabil tengeri jeget - ahol költenek - a táplálékszerzést biztosító nyílt óceántól. Elmondása szerint a három populáció talán azért maradhatott fenn, mert polinják - olyan óceáni területek, ahol a szél és az áramlatok meggátolják a víz befagyását - közelében költött.

Eme polinják egyike valószínűleg a Ross-tengeren volt, ugyanis a kutatók kimutatták, hogy az itt költő császárpingvinek genetikailag eltérnek az Antarktisz egyéb területein élőktől.

Jane Younger, a vizsgálat másik szerzője hozzátette, a kutatás azt sugallja, a populációk a legutóbbi jégkorszak során váltak elszigeteltté, ami arra utal, hogy a Ross-tenger fontos menedék lehetett a pingvineknek és talán más fajoknak is.

A klímaváltozás az Antarktisz területei közül talán a Ross-tengert érinti legutolsóként. A szélrendszerek éghajlatváltozáshoz járuló módosulásai révén a Ross-tengeren az utóbbi néhány évtizedben a téli tengeri jég kiterjedése nőtt, mintsem csökkent, bár ez a folyamat a becslések szerint az évszázad végére megfordul.