Akár 20 millió forintnyi megtakarításra lehet szüksége annak, aki a nyugdíjas évei alatt is ugyanazon az életszínvonalon szeretne élni, mint ahogyan aktív keresőként él. A jelenlegi trendek alapján a nyugdíj összege jelentősen kevesebb lehet, mint az aktív kereset.
Matics Ágnes független nyugdíjszakértő a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta: a nyugdíjas korban hasonló életvitel biztosításához az elképzelt összeggel megegyezőt kell, legalább 15 éven keresztül félretenni. Az idős emberek döntő többségének az egyetlen bevétele az állami nyugdíj – tette hozzá.
Elmondta, a matematikailag korrekt nyugdíjszámítás egyben a nyugdíjképlet változtatását is jelentheti. Hiszen 40 év szolgálati idővel és átlagkeresettel egy 62 éves nem kaphat ugyanakkora nyugdíjat, mint egy 65 évesen nyugdíjba menő ember.
Hallgassa meg összeállításunkat!
Simonovits András közgazdász, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tanácsadója azonban úgy fogalmazott, a megtakarítások terén százalékosan kell gondolkozni: a munkából származó bér egy bizonyos százalékát kell félretenni.
A Központi Statisztikai Hivatal minden évben átfogó elemzést készít a nyugdíj és egyéb ellátások alakulásáról. Az utóbbi évek adatai szerint egyre magasabb a rendes nyugdíjban részesülők száma, míg a születendő gyermekek száma folyamatosan csökken. Ennek megfelelően egyre kevesebb aktív munkavállaló tart el egyre több nyugdíjast.
Kovács Beáta, a KSH munkatársa elmondta, hogy 1995 és 2011 között 2 700 000 és 2 800 000 nyugdíjas volt hazánkban, majd 2012 után, a nyugdíjrendszer átalakítását követően a számuk lecsökkent 2 200 000-re, mivel a rokkantsági nyugdíj kikerült a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretéből, csak az öregségi és a hozzátartozói nyugdíjak maradtak benne. Ellenben a korbetöltött rokkantnyugdíjasok automatikusan váltak öregségi nyugdíjasokká – tette hozzá. Ezért az öregségi nyugdíjasok száma nőtt 2012 után - mondta.
Megjegyezte, hogy a 90-es években nagymértékű értékvesztés jellemezte a nyugdíjakat, egészen 1996-ig. Ezt követően tíz éven keresztül emelkedett a nyugdíjak reálértéke. 2002-ben bevezették a 13. havi nyugdíjat, ami 10 százalékos emelést hozott - mondta. A legnagyobb reálérték csökkenés 2009-ben volt, a gazdasági válság, illetve a megszorító intézkedések okán. Kovács Beáta azt mondta, 2011-re azonban újra őrizték vásárlóerejüket a nyugdíjak. 2012-ben bevezették az inflációkövető nyugdíjemelést, azaz a várható árszínvonal emelkedésének megfelelően emelték a nyugdíjakat is.
Simonovits András megjegyezte, jelentős növekedésről van szó, a nyugdíjak hét százalékkal érnek többet, mint három évvel ezelőtt. A szakember szerinte ebben a formában a mostani rendszer azonban nem fenntartható. A szakértő ugyan helyesli a korhatár emelését - ami 2022-ben 65 éves kornál fog megállni –, de azzal nem ért egyet, hogy ezzel párhuzamosan megszűnjön a minimális korhatár. Abban minden szakértő egyetért, hogy ebből a szempontból nagyon fontos lenne a rugalmasság, az egyéni élethelyzetek figyelembe vétele.
A KSH statisztikái szerint területi eltérések vannak a nyugdíjak összegében; Budapesten kiemelkedően magasak a nyugdíjak: havi 137 000 forint, a legalacsonyabb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van, ahol 103 000 forint. A szakértők szerint az eltérések többek között abból adódnak, hogy Budapesten nagyobb eséllyel van bárkinek tartósan munkaviszonya. Elmondták, hogy jelenleg a nyugdíjasok öt százaléka kap 200 000 forint feletti nyugdíjat.
Matics Ágnes megjegyezte, rossz szemlélet eltartottaknak minősíteni a nyugdíjasokat, hiszen az évek során kifizetett járulékok megtakarítások voltak. Felhívta a figyelmet arra is a műsorban, hogy érdemes még aktív korban utánanézni a papíroknak. Végül megjegyezte, nagy feladat vár a nyugdíjbiztosítókra: vissza kell szerezniük az évek során elvesztett bizalmat.
