Nem esélyegyenlőségi, hanem üzleti érdek lenne, hogy több legyen a női vállalatvezető – mondta a Kossuth Rádióban Czakó Borbála, a Magyar Üzleti Vezetők Fórumának elnöke.
Több adat is azt mutatja, hogy a nők általában kevesebbet keresnek, mint a férfiak, Magyarországon 21 százalékkal, az Európai Unióban (EU) átlagosan 17 százalékkal kapnak kisebb összeget ugyanazért a munkáért.
A nők a vezetői állások tekintetében is háttérbe szorulnak, viszonylag kevesen töltenek be irányító posztot. E közben az EU új esélyegyenlőségi keretprogramja szerint 2020-ra a nagyvállalatok felső vezetésében 40 százalékban kellene alkalmazni.
Nők és férfiak fizetése, beosztása közti különbségek - Napközben
A Kossuth Rádiónak névtelenül nyilatkozó munkaadók a fizetések különbségéről kivétel nélkül azt mondták, még mindig az az általános nézet, hogy a férfi tartja el a családot, és a férfiak hiúságán is csorba esne, ha nem ők keresnének többet.
Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke a Napközben szerdai adásában arról beszélt, bár nagyon nehéz levetkőzni a régi munkaadói beidegződéseket, de változóban a helyzet. Ma már ugyanis sok család nem engedheti meg, hogy egykeresős legyen, és a nőkre is jobban jellemző a karriervágy, mint egykor. Látszanak azok a példák is, amelyek azt mutatják, hogy a munka és a család összeegyeztethető, illetve egyre jobban kitolódik a gyerekvállalás.
Csaposs Noémi azt is hangsúlyozta, az egyes nemeknek az emberek általában olyan jellemzőket tulajdonítanak, amik nem biztos, hogy a munka világában is érvényesek. A férfiakat általában keményebbnek, határozottabbnak tartják, mint a nőket. Ha meg egy hölgy elkezd úgymond, férfiasan viselkedni, akkor azért kaphat kritikát.
A szakember szerint eközben a képességek, kompetenciák, tapasztalatok, valamint a személyiség összessége dönti el valójában, hogy ki mire megfelelő. Annak, hogy ki mennyire kemény, határozott vagy stressztűrő nincs köze ahhoz, milyen nemű. Ez azonban csak hosszú idő után, a pozitív példák segítségével fog átmenni a köztudatba, így az EU által a női felső vezetők arányára kitűzött 40 százalékos célt sem lehet Magyarországon 2020-ig elérni. Változásnak azonban muszáj lennie, már csak azért is, mert ma már a diplomások 60 százaléka nő – mondta Csaposs Noémi.
Czakó Borbála, a Magyar Üzleti Vezetők Fórumának elnöke azt hangsúlyozta, a cégméret is számít a fizetéskülönbségek tekintetében, szerinte a nagy nemzetközi vállalkozásoknál nők és férfiak ugyanazért a munkáért ugyanazt a pénzt kapják. Az azonban jellemző, hogy csúcsposztra kerülni a nőknek sokkal nehezebb, egy tavalyi kutatás szerint a kétszáz topvállalat 9 százalékánál volt nő az első számú vezető.
Eközben nem esélyegyenlőségi, hanem üzleti érdek lenne, hogy változzon a helyzet. Statisztikailag kimutatható ugyanis, hogy ott, ahol több a női vezető, az árbevétel és a nyereség is magasabb – mondta a szakmai szervezet vezetője.
