Több mint száz asszír keresztényt öltek meg a dzsihadisták

Több mint száz asszír keresztényt öltek meg az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet fegyveresei Szíria északkeleti részén - közölte a kurd önvédelmi erők parancsnoka, akit a Firat News kurd hírügynökség idézett pénteken.

Ridur Halil szerint a szélsőségesek a Hormuz nevű faluban irtották ki őket. A dzsihadisták a vérengzéssel álltak bosszút az elmúlt hetekben elszenvedett vereségeikért az ország északkeleti részén fekvő el-Haszeke tartományban.

"Súlyos sebet ejtettek mindenkin, a kurdokon, az arabokon és az asszírokon" - mondta a kurd katonai parancsnok.

Mar Efren Afanail, az asszír-jakobita egyház érseke szerint a dzsihadisták fogságában jelenleg 298 keresztény van, 38 falujuk elnéptelenedett, házaik, iskoláik és templomaik sokaságát gyújtották fel a szélsőségesek. A vallási vezető szerint mintegy ötezer keresztény a környékbeli városokban rejtőzött el. Felszólította a nemzetközi közösséget, hogy mihamarabb szabadítsa ki az asszír foglyokat. Az érsek elítélte egyben azokat az országokat, amelyek "támogatják a népirtást végző terroristákat". Nevén nem nevezte ezeket az államokat.

Szíriában mintegy 30 ezer asszír keresztény élt a konfliktus 2011. márciusi kitörése előtt, többségük el-Haszekében. Az asszír keleti egyházhoz tartozó hívek nesztoriánus keresztények.

Ridur Halil szerint a kurd és az asszír erők meg tudták védeni a Habur folyó völgyében fekvő, Damaszkusztól 600 kilométerre lévő Tell-Tamer várost, a nemzetközi koalíció a levegőből nyújtott nekik támogatást, támadva a dzsihadisták állásait.

Jelenleg Tell-Hamisza településnél folynak a harcok. Ez a terület a dzsihadisták erős hídfőállása, innen indítják támadásaikat az Irakba, egészen Moszul városáig átnyúló területek ellen. Halil meggyőződését fejezte ki, hogy a kurdok és szövetségeseik megtisztítják a térséget a dzsihadistáktól, mint ahogyan történt az elmúlt hetekben Kobani városában.

Washingtonban nem hivatalosan megerősítették az angolul beszélő hóhér személyazonosságát 

Valóban a Kuvaitban született, brit állampolgárságú Mohammed Emwazi látható az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet túszok lefejezését bemutató videofelvételein - erősítette meg csütörtökön a CNN-nek nyilatkozva két amerikai kormányzati és két kongresszusi tisztségviselő a korábban megjelent sajtóértesüléseket.

Az amerikai hírtelevíziónak sem a londoni rendőrség, sem a brit külügyminisztérium nem erősítette meg, hogy valóban Emwazi az a fekete maszkot viselő, késsel mutogató férfi, aki a terroristák propagandafilmjeiben londoni akcentussal beszél. Igaz, a külügyi tárca nem is cáfolta az értesülést.

Asim Qureshi, a londoni CAGE emberi jogvédő szervezet vezetője - akivel Emwazi 2009-ben lépett kapcsolatba a brit biztonsági szolgálat állítólagos "zaklatása" miatt - azt állította, hogy "rendkívül erős a hasonlóság" közte és "Jihadi John" között. Emwazi a CAGE tudomása szerint 1988-ban Kuvaitban született, és hatéves korában költözött Nagy-Britanniába. 2009-ben a londoni Westminsteri Egyetemen végzett, programozó szakon.

A The Washington Post, amely Mohammed Emwazit egy állítólagos közeli barátján keresztül azonosította be, arról írt, hogy a férfi ugyanebben az évben lépett a radikalizálódás útjára, amikor Tanzániába utazott szafarira, ahol őrizetbe vették, majd kitoloncolták. A lap szerint Mohammed Emwazit 2010 júniusában a brit terrorelhárítás is őrizetbe vette, majd egy nappal később a hatóságok megakadályozták, hogy Nagy-Britanniából Kuvaitba repüljön.

Egy Quershihez írt e-mailjében azt állította, hogy az arab országban munka és házasság várta.

Haras Rafiq, a brit Quilliam Alapítvány elnevezésű, szélsőségellenes kutatóintézet ügyvezető igazgatója a CNN-nek úgy nyilatkozott, hogy Emwazit azért fordították vissza Tanzániából, mert a hírszerző szolgálatok azt gyanították róla, hogy csatalakozni akar az al-Shabaab szomáliai terrorszervezethez.

Több, a CNN-nek nyilatkozó szakértő úgy vélekedett, hogy a brit és amerikai szakszolgálatok régóta tisztában vannak vele, hogy "Jihadi John" kicsoda, de ezt operatív okokból nem kívánták nyilvánosságra hozni.

Egyre kevesebb európai dzsihadista-jelölt jut el Szíriába és Irakba

Az utóbbi időben nyugat-európai országok által hozott óvintézkedések és utazási szigorítások miatt egyre kevesebb radikalizálódott muszlim fiatal tud eljutni a kontinensről az Iszlám Állam (IÁ) uralta iraki és szíriai területekre; ugyanakkor az otthon ragadt dzsihadista-aspiránsokat egyre inkább arra buzdítja a terrorszervezet, hogy kövessenek el támadásokat hazájukban - mondták IÁ-harcosok a Reuters brit hírügynökségnek.

A Reutersnek nyilatkozó szélsőségesek azt állították, hogy bár az utóbbi időben megcsappant a hozzájuk csatlakozó európaiak száma, ez egyelőre nem okozott gondokat a szervezetnek a csatamezőn, mivel az európaiak az IÁ fegyvereseinek csak kis részét adják.

"Jelenleg a külföldi harcosok nagy része ázsiai országokból jön, például Tádzsikisztánból vagy Üzbegisztánból. Ők kemény harcosok" - mondta egy dzsihadista.

Az IÁ eddig büszkén hirdette, hogy a világ minden tájáról, így Európából is sikerült harcosokat toboroznia. Ugyanakkor nagyobb figyelmet csak akkor kapott a jelenség Nyugat-Európában, amikor a szervezet brit és amerikai túszainak lefejezését bemutató propagandavideókon egy erős brit akcentussal angolul beszélő férfi tűnt fel, akit később a sajtó Jihadi John (Dzsihád John) névre keresztelt el.

"Eleinte ezek a (nyugat-európai) országok lebecsültek minket, azt hitték, a harcosok idejönnek és majd itt meghalnak. De azt nem látták előre, hogy kiképzést kapnak, és kapcsolatba lépnek otthoni barátaikkal és hozzátartozóikkal, hogy csatlakozásra buzdítsák őket" - mondta egy másik, Szíriában tevékenykedő dzsihadista.

Az utóbbi időben számos európai ország hozott intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozza állampolgárait az IÁ-hoz való csatlakozásban. Az érintett országok - elsősorban Franciaország, Németország és Nagy-Britannia - szigorú törvényeket hoztak és terveznek hozni a terrorizmus támogatásának büntetéséről és az IÁ-hoz való csatlakozás céljával a Közel-Keletre utazni vágyók okmányainak elkobzásáról. Egy német törvénytervezet például lehetővé tenné a dzsihadista-aspiránsok személyi igazolványának három évre való elkobzását, míg Nagy-Britanniában a hatóságok bevonhatják a terroristagyanús emberek útlevelét. Franciaországban a hatóságok már 2014 közepén akcióba lendültek az IÁ toborzását megakadályozandó, és egy tavaly év végén elfogadott terrorellenes törvény tovább bővítette jogköreiket e területen.

Az európai országok elsősorban attól tartanak, hogy a szíriai és iraki harcokból hazatérő szélsőségesek hazájukban is terrorcselekményeket követhetnek el. Ugyanakkor a Reuters által megszólaltatott egyes dzsihadisták azt mondták, hogy a harcosok Közel-Keletre távozásának megakadályozása ugyanúgy növeli a belföldi terrorfenyegetettséget: szerintük az otthon ragadtak pont azért fognak hazájukban támadásokat elkövetni, mert nem távozhattak onnan.

"Ha nem tudnak idejönni, akkor is harcolni fognak a hitetlenek ellen, azokon az országokon belül, ahol élnek" - mondta egy magát Bakrnak nevező IÁ-harcos a brit hírügynökségnek.

Európa már a szervezet megalakulása óta az Iszlám Állam célkeresztjében van. A csoport számos videójában azzal fenyeget, hogy egyik fő célpontja Róma, ami alatt általában véve a keresztény Európát érti. Az utóbbi időben - különösen a január eleji párizsi terrortámadások óta - az IÁ egyre inkább arra bíztatja európai követőit, hogy hajtsanak végre magányos támadásokat a kontinensen.

Mindazonáltal az európai harcosok elapadása nem jelenti azt, hogy az IÁ híján lenne a külföldi harcosoknak. A Reuters forrásai szerint Törökországon keresztül továbbra is sokan érkeznek Szíriába, hogy ott fegyvert ragadjanak az IÁ oldalán, dacára annak, hogy Ankara saját és nyugati diplomaták állítása szerint az utóbbi időben keményebben fellép ez ellen.

A 60 ezer fősre taksált IÁ azokat a jelentéseket is tagadja, amelyek szerint feszültségek lennének a külföldi és a helyi - szíriai és iraki szunnita - harcosai között, illetve előbbiek tömegesen próbálnának elmenekülni a terrorszervezettől. "A (külföldiek) nem hagyják el az "államot". Két hónap alatt Baidzsiba 180-an érkeztek. Az egyik itteni kiképzőtáborban a harcosok 40 százaléka külföldi" - állította egy IÁ-harcos a Reutersnek, aki az Irak legnagyobb olajfinomítójának helyt adó, hónapok óta heves harcok színhelyének számító Baidzsi városa környékén tevékenykedik.