Sorozatfüggő? Ez az oka

Rendszeresen néz televíziós sorozatokat a magyarok 70 százaléka - derül ki egy friss felmérésből. A megkérdezettek harmada pedig mindennap követi a kedvencét. Kevés olyan ember van manapság, akinek ne lenne kedvenc sorozata, műsora vagy televíziós csatornája, akad, aki filmekhez, színészekhez, rendezőkhöz, témákhoz ragaszkodik és kötődik, sőt valaki azonosul is egy-egy szereplővel. Lehet belőle azonban komoly betegségnek nevezhető függőség is. Mi áll a háttérben?

A sorozatok esetében hagyományos értelemben vett - például az alkoholhoz hasonló - függőségről nem lehet beszélni, bár bírnak egyfajta vonzó hatással - mondta Juhász Dániel pszichológus, a Humánia Pszichológia Blog szerzője a Kossuth Rádió Napközben című hétfői műsorában. Ennek a felső határa akkor jön el, amikor valaki már úgy viszonyul a sorozatokhoz, hogy ha nem tudja követni az eseményeket, akkor komolyabb lelki sérüléseket szenved el. Ilyenkor hiányérzet alakul ki és vágyakozás jelenik meg benne, ingerültté válik, ami problémát okoz neki az életében - magyarázta.
Hallgassa meg!

Ennek hátterében az állhat - folytatta John Balázs, a Motivo Önfejlesztő Központ pszichológusa, hogy a sorozatok fontos mintákat adhatnak sokaknak, hisz a hétköznapokból merítenek. Éppen ezért a sorozatgyártók felelőssége is, hogy milyen mintákat mutatnak be, mert az emberi nyitottság miatt nagyon könnyű azonosulni bármilyen történettel - hangsúlyozta. Fontos persze a mennyiség is, illetve hogy mennyire okoz problémát az egyénnek, illetve a környezetének a függőség - emelte ki. Ráadásul a tévézés kellemes tevékenység, nyugtató állapotban tudja tartani a nézőt és figyelemelterelő hatással is bír, ami miatt még inkább vonzó az emberek számára - tette hozzá Juhász Dániel.

A pszichológus a témával kapcsolatban kitért a gyerekek helyzetére is. Szerinte, ha a fiatalok azt látják, hogy a szülők néznek valamit a tévében, amiről adott esetben sokat beszélnek, akkor ők is „bevonódnak” a tevékenységbe. Önmagában ez nem lenne probléma, de ha már olyan szintű függéség alakul ki, hogy a családi életben egyéb dolgokat nehezít, akkor az egész család szintjén érdemes foglalkozni a gonddal. Ebből persze születhetnek konfliktusok, például ha valaki furcsa szemmel nézi a másik tevékenységét - hívta fel a figyelmet Juhász Dániel.

Kiemelte annak fontosságát, hogy a gyerekek a koruknak megfelelő tartalmakat nézzék a tévében. Minden gyermek más, egyéni igényekkel rendelkezik, más tempója és fantáziavilága van, más dolgokra érzékeny, emiatt amennyiben mód van rá, úgy szabad csak engedni rajzfilmet nézni, hogy egy szülő is ott van a közelében, aki a látottakat el tudja látni kommentárral. Ha ugyanis a gyermek nem ért valamit, akkor összezavarodik, összefolyik a fantáziavilágával az, amit lát, és ki tudja, milyen gondolatokat, szorongásokat indít el benne - magyarázta. Főleg 6 éves kor előtt javasolt, hogy a szülők legyenek ott, amikor a gyermek valamilyen médiatartalommal találkozik - húzta alá.

Juhász Dániel egyébként úgy vélte, ha valaki akarja, tudja pótolni a tévézés miatt kieső tevékenységet, még akkor is, ha egy mélyen berögzült szokásról szó. Az olvasás például a tévézés passzív állapotával szemben aktív tevékenység, amihez nagyon erős fantáziamunka kell - állapította meg.