A Magyar Nemzeti Banknak a tartós dezinflációs nyomás miatt fontolóra kellene vennie a további óvatos monetáris lazítást - állapította meg a Nemzetközi Valutaalap az (IMF) a Magyarországra vonatkozó rendes éves felülvizsgálati jelentésében, amelyet pénteken közölt honlapján.
A delegáció január 21-30. között tárgyalt Budapesten, az IMF Alapokmányának IV. cikkelye alapján rendes éves felülvizsgálatot végzett.
A záró nyilatkozatban az IMF megállapította, hogy a magyar gazdaság kilábalóban van a válságból, de az erős, fenntartható bővüléshez és a magánszektorbeli magasabb foglalkoztatottságig még mindig hosszú az út. A makrogazdasági lépések hozzájárultak a sebezhetőség csökkenéséhez, az erős növekedéshez és a munkanélküliség csökkentéséhez - ismerte el a valutaalap.
Magyarország ugyanakkor a valutaalap szerint továbbra is sérülékeny és középtávú növekedési kilátásai visszafogottak. Ez a helyzet lehetőséget kínál a politikai döntéshozók számára, hogy újrakalibrálják a szakpolitikákat a fennmaradt sebezhető pontok és szerkezeti gyengeségek kezelésére.
Ennek érdekében szükséges a fokozatos költségvetési konszolidáció, amelyet hatékonyabb, méltányosabb és növekedésorientált állami kiadások és adópolitika alapoz meg. A pénzügyi fronton elért haladást strukturális reformokkal kell kiegészíteni a növekedési potenciál felszabadítása és annak érdekében, hogy Magyarország vonzóbbá váljon a munkahelyteremtő és innovatív hazai és külföldi vállalkozók számára.
A fiskális politikát illetően az IMF szakértői úgy ítélik meg, hogy a költségvetési konszolidáció melletti kormányzati elkötelezettséget konkrétabb politikai intézkedésekkel kell alátámasztani. A növekedésbarát és teljes költségvetési konszolidációs stratégiának az a célja, hogy az adósságot csökkenő pályára állítsa, miközben a hosszú távú növekedést erősíti. Tekintettel arra, hogy egyensúlyt kell teremteni az adósságcsökkentés és a gazdasági növekedés támogatása között, az IMF-misszió mérsékelt, évente a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékának megfelelő strukturális költségvetési kiigazítást ajánl 2015-től, amit rögzíteni kell a középtávú költségvetési keretben.
A valutalap javasolja az adórendszer hatékonyságának és progresszivitásának növelését, ideértve az adómentességek csökkentését és a torzító hatású ágazati különadók fokozatos megszüntetését, a közszférában foglalkoztatottak számának csökkentését, a közszolgáltatások (az egészségügy, az oktatás és az állami tulajdonú vállalatok) javítását. Szükségesnek tartják a hatékonyabb szociális jóléti rendszert, amely célzott, feltételekhez kötött transzfereken alapul. Ezeknek olyan átalakított munkaerő-piaci politikákhoz kellene kapcsolódniuk, amelyek személyre szabott készségfejlesztő tréningekre összpontosítanak, a közmunkaprogram fokozatos megszüntetésével párhuzamosan.
A monetáris politika terén az IMF-misszió szerint fontolóra kellene venni a további monetáris enyhítést a kitartó dezinflációs nyomás miatt. Miközben a termelés potenciálja alatt teljesít, a külső környezet gyenge, a nyersanyagárak csökkennek és az infláció várhatóan hosszabb ideig alacsony marad. Az IMF-misszió ezért lehetőséget lát a további óvatos monetáris lazításra, különös tekintettel a háztartások mérlegének nagyobb rugalmasságára az árfolyamkockázattal szemben, valamint az Európai Központ Bank nemrégiben bejelentett mennyiségi enyhítésére.
Az erős növekedés fenntartásához szükség lesz az árstabilitás megőrzésére és a pénzügyi közvetítés, beleértve a bankszektor működési környezetének javítására - áll a jelentésben, amelyben utalnak arra, hogy a kedvező monetáris feltételek és javuló piaci hangulat dacára a banki hitelezés hanyatlik. A kockázatosabb kis- és középvállalkozásokat hitelező bankok kamatpolitika révén történő támogatása mellett az IMF-misszió a banki különadók csökkentését javasolja, valamint arra bátorítja a kormányt, hogy tárgyaljon a bankokkal működési környezetük javításáról.
Az IMF-misszió szerint ambiciózus strukturális reformok nagyobb növekedési pályára állíthatják a magyar gazdaságot. A növekedést korlátozza a munkaerőpiac strukturális gyengesége, a nem megfelelő üzleti környezet, az állam megnövekedett szerepvállalása a gazdaságban, valamint az alacsony termelékenység. A valutaalap az üzleti környezet javítását tanácsolja, ideértve egyebek között a politikai kiszámíthatóság és az átláthatóság növelését.
