Egy észak-izraeli barlangban feltárt részleges koponya fényt vethet a korai emberi történelem egyik sarkalatos pontjára, amikor is fajunk kivándorolt Afrikából, hogy a világ más részein is megvesse lábát, és találkozott közeli rokonával, a Neander-völgyivel.
Az emberi koponya arc és állkapcsok nélküli felső részét a nyugat-galileai Manot-barlangban találták meg. A kormeghatározó technikák alapján mintegy 55 ezer éves.A Manot csupán néhány tucat kilométerre található két másik lelőhelytől - Kebara- és Amud-barlang -, ahol Neander-völgyi-maradványokra bukkantak. Eme utóbbiak kora 50-65 ezer éves tartományra tekint vissza, vagyis, a két faj képviselői kortársak, talán szomszédok lehettek.
Őskori emberi koponya Izraelben
-
-
Egy őskori emberi koponyatető a modern ember (j) és egy neandervölgyi ember (b) koponyája között az őskori maradvány lelőhelyéül szolgáló barlangnál, az észak-izraeli Manot falu közelében 2015. január 28-án. A régészek szerint a barlangban talált koponya mintegy ötvenötezer éves, a modern ember Afrikán kívül fellelt legősibb maradványa és azt a feltevést támasztja alá, hogy a Homo sapiens sapiens, a mai ember elődje Afrikából rajzott ki, és a mai Izrael területén át vándorolt Európába. (MTI/EPA/Jim Hollander)
-
-
Dr. Omri Barzilai, az Izraeli Régészeti Hatóság őskori osztályának vezetője egy barlangban talált koponyatetőt mutat az észak-izraeli Manot falu közelében 2015. január 28-án. A régészek szerint az emberi koponya mintegy ötvenötezer éves, a modern ember Afrikán kívül fellelt legősibb maradványa és azt a feltevést támasztja alá, hogy a Homo sapiens sapiens, a mai ember elődje Afrikából rajzott ki, és a mai Izrael területén át vándorolt Európába. (MTI/AP/Dan Balilty)
-
-
Egy őskori emberi koponyamaradvány lelőhelyéül szolgáló barlang az észak-izraeli Manot falu közelében 2015. január 28-án. A régészek szerint az emberi koponya mintegy ötvenötezer éves, a modern ember Afrikán kívül fellelt legősibb maradványa és azt a feltevést támasztja alá, hogy a Homo sapiens sapiens, a mai ember elődje Afrikából rajzott ki, és a mai Izrael területén át vándorolt Európába. (MTI/AP/Dan Balilty)
-
-
Egy őskori emberi koponyamaradvány lelőhelyéül szolgáló barlang az észak-izraeli Manot falu közelében 2015. január 28-án. A régészek szerint az emberi koponya mintegy ötvenötezer éves, a modern ember Afrikán kívül fellelt legősibb maradványa és azt a feltevést támasztja alá, hogy a Homo sapiens sapiens, a mai ember elődje Afrikából rajzott ki, és a mai Izrael területén át vándorolt Európába. (MTI/EPA/Jim Hollander)
-
-
A modern ember (b) és egy neandervölgyi ember (j) koponyája az őskori koponyamaradvány lelőhelyéül szolgáló barlangnál, az észak-izraeli Manot falu közelében 2015. január 28-án. A régészek szerint a barlangban talált emberi koponya mintegy ötvenötezer éves, a modern ember Afrikán kívül fellelt legősibb maradványa és azt a feltevést támasztja alá, hogy a Homo sapiens sapiens, a mai ember elődje Afrikából rajzott ki, és a mai Izrael területén át vándorolt Európába. (MTI/EPA/Jim Hollander)
-
-
Egy őskori emberi koponyamaradvány lelőhelyéül szolgáló barlang az észak-izraeli Manot falu közelében 2015. január 28-án. A régészek szerint az emberi koponya mintegy ötvenötezer éves, a modern ember Afrikán kívül fellelt legősibb maradványa és azt a feltevést támasztja alá, hogy a Homo sapiens sapiens, a mai ember elődje Afrikából rajzott ki, és a mai Izrael területén át vándorolt Európába. (MTI/AP/Dan Balilty)
-
-
Dr. Omri Barzilai, az Izraeli Régészeti Hatóság őskori osztályának vezetője egy barlangban talált koponyatetővel az észak-izraeli Manot falu közelében 2015. január 28-án. A régészek szerint az emberi koponya mintegy ötvenötezer éves, a modern ember Afrikán kívül fellelt legősibb maradványa és azt a feltevést támasztja alá, hogy a Homo sapiens sapiens, a mai ember elődje Afrikából rajzott ki, és a mai Izrael területén át vándorolt Európába. (MTI/AP/Dan Balilty)
-
-
Dr. Omri Barzilai, az Izraeli Régészeti Hatóság őskori osztályának vezetője egy barlangban talált koponyatetővel az észak-izraeli Manot falu közelében 2015. január 28-án. A régészek szerint az emberi koponya mintegy ötvenötezer éves, a modern ember Afrikán kívül fellelt legősibb maradványa és azt a feltevést támasztja alá, hogy a Homo sapiens sapiens, a mai ember elődje Afrikából rajzott ki, és a mai Izrael területén át vándorolt Európába. (MTI/EPA/Jim Hollander)
-
-
Egy őskori emberi koponyamaradvány lelőhelyéül szolgáló barlang az észak-izraeli Manot falu közelében 2015. január 28-án. A régészek szerint az emberi koponya mintegy ötvenötezer éves, a modern ember Afrikán kívül fellelt legősibb maradványa és azt a feltevést támasztja alá, hogy a Homo sapiens sapiens, a mai ember elődje Afrikából rajzott ki, és a mai Izrael területén át vándorolt Európába. (MTI/EPA/Jim Hollander)
A szakemberek szerint a lelet jellegzetességei - egy olyan időszakból, amikor fajunk tagjai a tudomány szerint megindultak Afrikából - azt sugallják, tulajdonosa szoros rokoni kapcsolatban állt az Európát később kolonizáló, első Homo sapiens-populációkkal. Emellett az első bizonyítékot is nyújthatja arra, hogy a modern ember a Neander-völgyivel egy időben élt a régióban.
Israel Hershkovitz, a Nature-ben megjelent vizsgálat vezetője szerint a koponya az emberi evolúció szerteágazó kirakósának egyik fontos darabja. A korábbi genetikai bizonyítékok arra utaltak, hogy fajunk és a Neander-völgyiek megközelítőleg a koponya által reprezentált időszakban (50-60 ezer évvel ezelőtt) keveredtek egymással: minden eurázsiai származású ember nyomokban máig őrzi a Neander-völgyi DNS-t. Eddig azonban nem találták meg anatómiailag modern emberek maradványait a Közel-Keleten eme időszakból, nem sokkal azt követően, hogy elhagyták Afrikát és elindultak Európa és Ázsia kolonizálására.
Az Észak-Izraelben található Manot-barlang sztalagmitjai láthatóak a 2015. január 28-án közzétett felvételen. A barlangban találtak meg egy 55 ezer éves részleges emberi koponyát, amelynek tulajdonosa a kutatók szerint szoros rokoni kapcsolatban állt az Európát később kolonizáló, első Homo sapiens populációkkal. (Fotó: EPA/Jim Hollander)
„Ez az első közvetlen fosszilis bizonyíték arra, hogy az emberek és Neander-völgyiek ugyanazon területen éltek ugyanabban az időszakban” - mondja Bruce Latimer, a vizsgálat egyik szakembere.
Hershkovitz szerint a két populáció egymás mellett élése egy szűk földrajzi régióban abban az időszakban, amelyben a genetikai modellek keveredést feltételeznek, alátámasztja az elméletet, miszerint elegyedésük a levantei régióban mehetett végbe.
A robusztus, nagy homlokereszű Neander-völgyi Európában és Ázsiában élt a 350-40 ezer évvel ezelőtti időszakban, és valamikor a Homo sapiens érkezése után halt ki. A kutatók szerint fajunk először 200 ezer éve jelent meg Afrikában, majd később más helyekre is elvándorolt. A lelőhely ama egyetlen szárazföldi útvonal mentén fekszik, amelyet az Afrikából érkező emberek igénybe vehettek a Közel-Kelet, Ázsia és Európa meghódításához.
Közeli képen az 55 ezer éves koponya (középen) a Neander-völgyi (balra) és egy teljes modern emberi koponya (jobbra) között a Manot sztalaktitbarlangnál kiállítva 2015. január 28-án. (Fotó: EPA/Jim Hollander)
Latimer azt gyanítja, a koponya egy nőé volt, bár ezt teljesen egyértelműen nem tudták megállapítani.
A 30 ezer éve érintetlen barlangot 2008-ban fedezték fel, szennyvízelvezető csatorna építésekor. Vadászathoz használt eszközöket, lyuggatott kagylóhéjakat - ezeket díszítésként alkalmazhatták - és állati csontokat is feltártak már további emberi maradványokkal egyetemben.
