Hol a Tesco-nyereség?

Folyamatosan növekvő árbevételük mellett is veszteségesek egyes, hazánkban is jelen lévő nemzetközi áruházláncok és nem fizetnek társasági nyereségadót Magyarországon, így több tízmilliárd forinttól esik el az állam évente. A közgazdász szerint a NAV-nak 5 évre visszamenőleg rendkívüli célellenőrzéseket kellene tartania ezeknél a cégeknél a társasági nyereségadó-alap vonatkozásában.

143 milliárd forinttal csökkentette a 2013-as üzleti évben adóalapját, és veszteséget mutatott ki a magyarországi Tesco. Lentner Csaba közgazdász professzor szerint ez nem egyedi eset, minden, napi fogyasztási cikket árusító nemzetközi kereskedelmi lánc - papíron - veszteséges nálunk. Miközben az összesített forgalmuk 1500 milliárd forint, 2013-ban 64 milliárd forint veszteség keletkezett a nemzetközi cégek magyarországi tevékenysége után Magyarországon, ami – teszi hozzá a szakember - eléggé hihetetlen gazdasági eredmény a 2010 után a kormány kedvező jövedelemadó-politikája nyomán meglóduló fizetőképes kereslet, vásárlási hajlandóság mellett.
Hova tűnik a Tesco-nyereség?

És a Tesco még ebből a sorból is kilóg, hiszen a 2013-as 1500 milliárdos forgalomból 600 milliárdot produkál, amihez 43 milliárdos veszteséget mutat ki. Utóbbi egyik oka, hogy kiugróan magas költségeket számolt el – derül ki a vállalat nyilvánosan is elérhető éves beszámolóiból. A megelőző, 2012-es évben az árbevétel 608 milliárd forint volt, amelyet egymilliárdos mérleg szerinti nyereség követett, azaz egyik évről a másikra drasztikusan emelkedett a veszteség, ami mindenképp elgondolkodtató. Egy év alatt - 2012-ről 2013-ra - a Tesco külföldi kapcsolt vállalkozásaival szembeni kötelezettségállomány 100 milliárd forinttal nőtt, a rendkívüli ráfordítások pedig 43 milliárd forinttal emelkedtek, miközben nem tudni olyan gazdasági körülményekről, amelyek ilyen mértékű értékcsökkenésileírás-elszámolást indokolnának. Arról van tehát egyszerűen szó, hogy ezzel a két tétellel a pozitív nyereségalapot a Tesco Magyarország képes volt eltüntetni, mínuszos társasági nyereségadó-alap után pedig nem kell fizetni társasági adót.

A közgazdász szerint a veszteséget kimutató áruházláncok miatt több tízmilliárd forint bevételtől eshet el az állam. (A Penny, az Auchan, az Aldi és a Spar sem fizetett). Ez a gyakorlat pedig évek óta jellemző: a napi fogyasztási cikkeket árusító áruházláncok rendre vagy veszteségesek, vagy nullszaldósak, vagy minimális társasági nyereségadó-alapot hoznak ki, azaz semmiképp nem vesznek részt súlyuk szerint a közteherviselésben, és sokkal több pénzt tüntetnek így el, mint amit a kormány most az útdíjjal, internetadóval próbál behozni. Lentner szerint a NAV-nak ezért mindenképp vizsgálatot kellene indítania, 5 évre visszamenőleg rendkívüli célellenőrzéseket kellene tartania a társasági nyereségadó-alap vonatkozásában.